Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Parragi Györgyi: Jelentés a Fényes Adolf utcában feltárt déli kaputorony ásatásáról 137-144

A keleti fal mindkét oldalán húzódó cölöpsorból arra következtettünk, hogy egy faszerkezetű épitmény állt itt, melyhez az első periódusú ut is tartozott. Az ut és a fal alapozási rétegéből II. sz. elejére keltezhető kerámiaanyag került elő. Mivel a Fényes Adolf utcában feltárt kapuépitmény belsejében korhatározó éremlelet, s bélyeges tégla nem volt, analógiák alapján próbáljuk épitését meghatározni. Az aldunai limes mentén I. Constantinus idejében a táborokat legyezőalaku saroktor nyokkal és közbeeső patkóalaku tornyokkal erősitik meg. 3 Ekkor épül az intercisai táborba; a porta decumana patkóalaku elfalazása. 4 A kaputorony felmenő falainak és alapozásána' technikája azonos a szentendrei, nagytétényi táborokéval. ö Erre a korra jellemző a másodlagosan felhasznált épületfaragványok, s hatalmas kő tömbök beépitése is. Ekkor épül a visegrádi tábor is, s feltételezhetjük, hogy ebben az időben az aquincumi legios tábort is a deffenziv harcmodornak megfelelően alakitják át. Az utolsó nagy limes megerősités az aldunai limes mentén Valentinianus korában történik, a kvádok és szarmatákkal határos limes szakaszon. " Mivel a szarmaták elleni 375-ös hadjáratban Aquincumból kiindulva ütöttek rajta a szarmatákon', az aquincumi tábornak fontos szerepe lehetett, s ekkor erősitik meg az itt előkerült táborkaput. A IV. sz-i tábor, a hozzátartozó bástyák és tornyok feltárása még folyamatban van. Ezek feltárása után lehet pontosan meghatározni a kaputorony topográfiai helyét a IV. századi táboron belül. (Ábrák: 43-44, képek: 112-130) 139