Budapest Régiségei 24/1. (1976)
ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Parragi Györgyi: Jelentés a Fényes Adolf utcában feltárt déli kaputorony ásatásáról 137-144
PARR AGI GYÖRGYI JELENTÉS A FÉNYES ADOLF UTCÁBAN FELTÁRT DÉLI KAPUTORONY ÁSATÁSÁRÓL 1973 év májusában a Fényes Adolf 1 utca 78-84 számú házhelyek vonalában csatornaárok ásása közben sirkő és pillértöredékekből falazott épitmény került felszínre. Jellegéből arra gondoltunk, hogy épületfaragványokból összeállított sir került elő. Bontás közben észleltük, hogy a sirkőtöredékek, épületfaragványok erős mészhabarccsal vannak egymáshoz erősítve, s belsejük is mészhabarccsal van kitöltve. (112. kép) Az egész épitmény egy falhoz volt hozzáerősitve. A sirköves felépítmény körül megkezdtük a fal tisztítását, ennek során nagyméretű mészkövekből habarcsba rakott fal került elő, mely méretében, technikájában eltért a canabae területén szokásos falazástól. A fal szélességének, irányának, rendeltetésének megállapításához szükségessé vált a csatornaárok kiszélesítése. A munkát meghatározta, hogy a csatornaárok keleti oldalán a Fényes Adolf utcai úttest húzódott, nyugati oldalán az uj lakótelep házainak cölöpéit verték le. À leletmentés elvégzéséhez szükségessé vált az építkezés leállítása. A következőkben a csatornaárokban É-D-i irányban folytattuk a fal tisztítását. Megállapítottuk, hogy a fal déli végét egy barokk pincével elbontották, (113.kép)de irányából arra lehetett következtetni, hogy nyugati irányban elfordult. Az északi oldalán Ny-K-i irányú, felsőrészén kváderekből álló falba torkollott. (114. kép) A É-D-i irányú fal 560 cm hosszuságban maradt fenn. A nyugati metszetfalban vörös átégett agyagrétegben egymásra omlott kő és téglatörmelékes réteg volt, melyből a II. sz. elejére keltezhető kerámiatöredékek kerültek elő. (115. kép) A törmelékes réteg elbontása után az árkot nyugat felé kiszélesítettük, s leástunk a fal alapozásáig. A fal szélessége 260 cm, alapját sárga homokos rétegre rakták, az első kősor opus spicatum technikával földbe rakott kisebb kövekből állt, a második sor nagyobb kövekből azonos technikával szintén földbe volt rakva, majd e fölött szabálytalan alakú köveket raktak mészhabarcsba. (118. kép) E fölé fektették a felmenő fal nagyméretű, mészhabarcsba rakott kősorait, melyet terrazzószerü mészhabarccsal öntöttek le, melyet elsimítottak, s erre rakták a nagyméretű kváderköveket. Az alapozási réteg vonalában cölöpsor húzódott. A Ny-K-i irányú É-i zárófalat 18 méter hosszúságban tártuk fel. Alapozása megegyezik a keleti fal alapozásával. (119. kép) Az alsó sorban ferdén egymás mellé illesztett főidbe rakott kősor után két sorban habarcsba rakott kősor következik. Erre mészhabarcsot öntöttek, erre rakták a nagyméretű kváderköveket. Egyes kváderek 68x57 cm, 110x30 cm, nagyságúak voltak. Az északi fal szélessége 300-350 cm, a nyugati szakaszon a falat 70 cm szélességig szedték szét. A falba nagyon sok téglát, párkány és épületfaragvány töredéket is beépítettek. (116. kép) A fal külső, északi felének alapozása és falrakási módja különbözik a belső oldal falazási módjától. A felmenő fal és az alapfal utolsó kősorai között 20 cm vastag mészhabarcsos leöntés húzódik. A fal külső oldalán egyes helyeken vakolás nyomát figyelhettük meg. Ezen a szakaszon átépítés, javítás nyomát is észleltük. A metszetfalban látható, kb. 150 cm széles kiszedett fal nyoma, ami az északi falba csatlakozhatott. A barokk pincék miatt a falat feltárni nem tudtuk. 18. Budapest régiségei 137
