Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Szirmai Krisztina: Előzetes beszámoló az óbudai legiostábor principiáján és közvetlen környékén végzett kutatásokról 91-111

ianus-Hadrianus-kori principia hátsó helyiségsora É-i helyiségének déli részét az eredeti habar cspadl óval. (2/b) Erre a habarcspadlóra valószínűleg a későrómai időben egy tegulákból megépített kemence D-i falát alapozták, a Ny-i falát pedig az "E" fal felmenő, K-i részére egymásrahelyezett habarccsal megkötött tegulákból készitették. Az É-i metszet K-i felében a felmérési adatok alapján a Traianus-Hadrianus-kori principia M

a" jelzésű helyiségének Severus-kori terrazzopadlós szintjét (2) figyeltük meg. Ezen a szakaszon a korábbi, habarcspadlós szint nem jelentkezett (2/a), mert a kocsibejáró É-i oldalának további kialakításával nyomtalanul elpusztult az "a" helyiség É-i zárófala. Az "a" helyiség szintje habarcspadlós volt, bizonyította a D-i metszet 2. jelű habarcspadlós szintje. A Severn s-korban ez az "a"helyiség továbbélt a magas terrazzopadlós szint (2/a) alapján. Az "a" megemelt szintű helyiséget a "B-C-D" ÉD-i irányú falak szerint két részre osztották. Ezeknek a falaknak a megfelelőit a D-i metszetben már nem volt módunkban megfigyelni, mert a régészeti jelenségeket tükröző földet leszedték a betonrésfalig. Az "E" fal alkotta a II. sz-i principia Ny-i zárófalát, mely valószínűleg továbbélt az előző ismeretek birtokában, - de a későbbi szintet az újkori feltöltés elpusztította. Ez történt az "a" helyiség K-i falát képező "B" alapfallal is, melynek felmenő részét az újkorban bontották el. Az l,40m széles kiszedett "A" fal feltehetően Severu s-kori, a K-re húzódó padlóalapozás szintje szerint. 3. KÓRHÁZ U. 37. SZÁM ALATTI LELKÉSZI HIVATALTÓL D-RE ÉS K-RE. 1. szelvény D-i metszet 11 m hosszú. Az újkori sir ok több helyen átvágták a római kori rétegeket. A legmagasabb szint 104.38 Atszf m-on 10-15 cm vastaglesározás formájában (2) csak a szelvényünk K-i felében jelentkezett. Ez alatt paticsos, sóderes, szürke feltöltési réteg következett, alatta vékony sóderes szint húzódott (3) a szelvényünk közepe táján 104.14 Atszf m-n. Ez alatt vályogtéglával és téglatörmelékkel kevert szürke feltöltés mutatkozott, melyet vékony köves réteg zárt le (4) Atszf m 103.98 m-n.. Alatta agyaggal kevert, majd agyagnélküli szürke betöltés folytatódott a lapos, palás kövekből agyagbarakott járószintre (5) Atszf: 105.63 m-n, ez a faszenes, sóderes pusztulási réteggel bővült szürke keverten (6) feküdt. Ezt a feltöltést már a 10 cm vastag agyagos rétegen (7) dokumentálhattuk. Atszf 103.43 m-n, ez a sötétbarna bolygatatlan földre (9) települt. A szelvényünk Ny-i felében rögzíthettük, hogy a sötétbarna, agyagos rétegben még egy vékony, kavicsos járószint is húzódott (8). Lelet nem került elő. Összegezve a szelvény tanulságait a rétegtani viszonyok alapján a kora-Flavius kori kavicsos járószint (8) és a Domitianus-kori agyagos szint (7) utáni pusztulási rétegen (6) kivül a II. század elején készült belső teret vagy udvart boritó kőlapos szint (5) jelentkezett. Ez utóbbi (5) feltöltése után a II. század végén megemelték a járószintet (4), melyet a III. század első felében pedig megújítottak (3). E felett egy lesározási (2) szintet hitelesítettük, mely feletti betöltési réteg felső részét már az újkori feltöltés pusztította el. Megjegyezzük, hogy ezek a régészeti jelenségek - a további adatok szerint - már a II-III. századi principiát Ny-ról lezáró úttest Ny-i oldalára települt egyik épületnek lapos kövekkel borított belső terére utalnak. Az épület falmaradványai kutatóárkainkban nem kerültek elő,de a régebbi irodalom szerint a Kórház utca-Szél utca sarkán római kori épületek húzódtak. 2. szelvény. A 8. 60 m hosszú déli, metszetben az újkori betöltés (1) alatt a többszörösen megemelt ED-i irányú, bogárhátú 7.40 m széles úttest dominált (101.kép). A legkésőbbi úttest téglatörmelékes teteje (2/a) 104. 74 Atszf m-n mértük. Alatta vékony, sárga, sóderréteg húzódott, mely alatt ismét vastagabb, köves réteget (2/b)figyelhettük meg Atszf 104.40 m-n. E réteg (2/b) alatt többizben a kevert szürke (4) és a sárga sóderréteg váltotta egymást. Ez alatt 103. 84 Atszf m-n jelentkezett egy korábbi úttest kőtörmelékes felső része (2/c), alatta egy agyagos szint (5) maradványa mutatkozott átlagosan Atszf 103. 54 m-n. Ezután kevert szürke betöltés következett korai, vékony kavicsos szinttel (6), mely 103.28 Atszf m-ban feküdt a bolygatatlan sötétbarna rétegen (7). Rétegeinket többizben megzavarták a mélyreásott újkori sírokkal. Az úttest legmagasabb rétegéből másodlagos felhasználásban COHRT bélyeges imbrextöredék került elő.21 102