Budapest Régiségei 23. (1973)
TANULMÁNYOK - Nagy Margit: A Fehérvári úti avar temető 59-87
A sírok második csoportjára jellemző, hogy a rablók a vázrészeket teljes összevisszaságban hagyták. Előfordult az is, hogy a koponyát és a mellkast kiemelték, az ékszereket a sírgödrön kívül szedték össze és a csontok egy részét a rablóakna betemetésekor dobálták vissza. (20. sír.) A 22. sírban a felsőtest csontjait összedobálva találtuk, a koponya összetörve, lefelé fordítva hevert a jobb feísőkar helyén néhány bordával és csigolyával együtt, de a csontok itt sem voltak meg hiánytalanul. A 24. férfisír esetében a koponya, a mellkas és a medence csontjait bolygatták meg és szórták szét a rablóakna aljában. A koponyát itt is az öreglyukkal felfelé fordították. Hasonlóképpen jártak el a 36. női sírnál. A sírok ilyen módszeres és gondos kirablása arra mutat, hogy minden valószínűség szerint igen gazdag temetkezésekről lehetett szó még a temető 1968—1969-ben feltárt, szélső, kisebb csoportjában is 19 . A sírok bolygatásának különféle módjai alapján azt a feltevést tartjuk valószínűnek, hogy a temető kirablása nem egyszerre, hanem két különböző időpontban, különböző céllal történt. Időben az első a koponyarablók tevékenysége lehetett, mivel tettük indítéka a halottól való félelem volt, s így a bolygatást bizonyára nem sokkal a temetés után követték el. Ez az akció elsősorban a temető délkeleti sírcsoportját érintette. A nagyobb létszámú északnyugati sírcsoportban tapasztalt módszeres sírrablás pedig valószínűleg már a temető felhagyása után történhetett, s a temető egészére kiterjedt. Utóbbinak eshetett áldozatul a délkeleti sírcsoport 8. és 9. sírja is. 79
