Budapest Régiségei 23. (1973)
TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Ulcisia castra 39-57
meg, a társuralkodó Caracallára utaló Antoniniana-jelző viszont hiányzik. A szentendrei szír csapat alapítása is megelőzte tehát Caracalla Augustus-i méltóságra emelését; ezért szinte bizonyosra vehető, hogy a csapat felállítására a többi újonnan szervezett szír alakulattal közel egyidőben, minden valószínűség szerint a 197. évi parthus háború előkészületei alkalmával került sor. A fentebbiekkel szemben nem jelenthet komoly ellenvetést, hogy akkor az egyik szír csapat miért kapta a Septimia, 130 míg a másik a Severiana-császárjolzőt. Az újonnan felállított csapatok nevében az alapító uralkodó nevéből (nomen) vagy utónevéből (cognomen) képzett császárjelző vagylagos adományozása a principatus I. évszázadáig, legalább a Flaviusok koráig követhető vissza. Ismeretes, hogy a Vespasianus uralkodása idején szervezett auxilia majd kivétel nélkül a jF/av/ű-császárjélzőt nyerték el. De a Macedóniával szomszédos Dardani népből felállított ala, kivételesen mégis a / Vespasiana Dardanorum elnevezést kapta. 131 Még pregnánsabban jelentkezik ez a vagylagosság a II. sz. elején Traianus-tól életre hívott két legio elnevezésében. Közülük az első, a legio II, a Traiana, míg a második, & legio XXX, az Ulpia császárjelzőt kapta az alapító császár után. 132 Érdemes továbbá arra is figyelemmel lennünk, hogy a Septimius Severus-tól 198 előtt privilegizált városok nevében az ugyanezen császártól szervezett auxilia névadásához hasonló kettősséggel találkozunk. Azok a syriai, mesopotamiai és Duna-vidéki városok, amelyek Septimius Severusnak városi jogadományozást vagy rangemelést köszönhettek, nevükbe általában a Septimia-jelzőt vették fel. 133 De pl. egyes privilégiumokkal kitüntetett kisázsiai városok, mint Tavium, Aigeai, Adana, Tarsus a II. sz. végétől kezdve a S everiana-csaszárjelzőt viselték nevükben. 134 Ennek a kettős gyakorlatnak is megtalálhatók különben a jóval korábbi előzményei. 135 Nem ritka továbbá, hogy a Septimius Severus-tól jogadományozásban részesült városok a császár teljes nevéből képzett császárjelzőket használták. így pl. a syriai Eleutheropolis, a colonia Lucia Septimia Severn, míg a 194/5-ben metropolis rangra emelt Laodicea, a Iulia colonia Severiana Augusta Septimia Laodicea Metropolis elnevezéssel büszkélkedett. 136 A mondottak után aligha gondolhatunk arra, hogy a II. sz. utolsó évtizedeiben és még 202-ben is Ulcisia castra helyőrségének tekinthető eohors (milliaria) Antoniniana-t szervezték át és keresztelték a eohors I (milliaria) nova Severiana Surorum sagittariorum névre. Eltekintve ugyanis attól, hogy az ilyen feltételezett átszervezés esetén az új csapatnév várhatóan a eohors (milliaria) Antoniniana Severiana formában hangzana — a csapat alapnevéhez tartozó Antoniniana-jelző mindenesetre aligha maradt volna el —, nehezen tudnánk megmagyarázni az új csapatnévben a nova jelzőt, valamint a Syri sagittarii megjelölést. Az előbbi ugyanis nem annyira az átszervezett, mint inkább az újonnan felállított, míg az utóbbi az eredetileg Syriából sorozott íjászcsapatokat illette csak meg. A eohors (milliaria) Antoniniana-csapatnévből viszont sem az alakulat syriai eredete, sem az íjász fegyvernemhez tartozása nem tűnik ki. 137 A már korábban Pannoniában állomásozott csapat átszervezése helyett a szentendrei szír cohorsot a parthus háború idején Syrában megszervezett íjász-alakulatok egyikének tartjuk. Valószínűleg 202-ben, talán a Dunavidéki katonai táborokat ellenőrző uralkodók 138 kíséretében került a csapat Pannoniába, ahol ettől kezdve vagy negyven évig Ulcisia castrában állomásozott. A csapat Ant(oniniana)-jelzős téglabélyegeinek meghatározásával a jövőben a szír eohors építkező tevékenysége is helyesebb megvilágításba kerül, mint korábban. A hivatkozott bélyeges téglák alapján már a jelen alkalommal határozottan rámutathatunk arra, hogy a eohors építkező tevékenységének súlypontja nem Severus Alexander uralkodása idejére, hanem a 222 előtti évtizedre, minden bizonnyal Caracalla éveire esett. Nemcsak a szentendrei tábor területén előkerült bélyeges téglák közel 3/4 része tanúsítja ezt, hanem az aquincumi és camponai Ant(onmiand)-jelzős bélyegek is. A szír eohors bélyeges tégláinak két nagyobb, időrendben egymást követő csoportra történt szétválasztása után a szentendrei tábor újjáépítésének menete is az eddigieknél világosabban nyomon követhető, Septimius Severus késői éveitől kezdve egészen Severus Alexander uralkodása idejéig. Minderről azonban egy későbbi dolgozatban kívánnék részletesebben számot adni. FÜGGELÉK a eohors I Ulpia Pannoniorum (milliaria) II. századi történetéhez A dák háborúba elvont alakulatok pótlására még a II. sz. elején kerülhetett sor a csapat megszervezésére, amelyet valószínűleg mindjárt Pannónia seregéhez osztottak (Nesselhauf, FL: n. 1 ad C XVI 76). A 120-ás évek elején a eohors kötelékébe került azalus újoncok (cf. C XVI 96) utalhatnak arra, hogy a 47