Budapest Régiségei 23. (1973)
TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Ulcisia castra 39-57
Legkésőbb a 130-as évek elejétől kezdve Pannónia inferior területén két 1. sorszámú thrák cohors mutatható ki: 1) a cohors I Thracum Germanica és 2) a cohors I Thracum c. R. p.f. Az elsőnek említett cohorsot az új kömlödi (Lussonium) diplomák 51 tanúsága szerint 131/2 előtt helyezték át Germániából Alsó Pannoniába. Az áthelyezés mindenesetre 110 után történt; nemcsak azért, mert a tokodi diploma még nem említi a csapat nevét, hanem mivel az újonnan érkezett thrák cohorsnak már Alsó Pannoniában kellett találnia a cohors I Thracum c. R. nevű alakulatot, minthogy éppen ez utóbbitól való megkülönböztetésül kapta a Germanica jelzőt. Az is majdnem bizonyos, hogy a cohors I Thracum Germanica 114-ben még nem volt itt, minthogy a Drávától É-ra állomásozó auxilia-ra. vonatkozó carnuntumi diploma 52 csapatlistája nem említi. Áthelyezése legkorábbi időpontjaként tehát valójában a 117/8-as évek javasolhatók. 53 A cohors I Thracum Germanica lehetséges, hogy már Hadrianus késői éveiben, de majdnem bizonyos, hogy Antoninus Pius uralkodása idején Intercisától D-re, éspedig valószínűleg Annamatia (Baracspuszta) táborában állomásozott. 54 A csapat innen ismert CHO I T G-jelzésű téglabélyege 55 semmi rokonságot nem mutat az aquincumi és a szentendrei COH P T, COH R T-bélyegekkel. Jelenleg ezért nem számolhatunk azzal, hogy a cohors, amelynek idehelyezésekor minden bizonnyal át kellett haladnia Ulcisia castra és Aquincum területén, egyideig Pannónia inferior északi részében maradt és csak a 30-as években foglalta el az Intercisától D-re fekvő állomáshelyét. A fentebbiek elfogadása esetén maradna tehát a c{ivium) Ripmanorum) p(ia) fiidelis) kitüntető jelzőkkel rendelkező másik 1. sorszámú thrák cohors, amelyet ismeretesen 110-ben Daciából helyeztek át Pannónia inferiorba. 56 Hogy ez a csapat nem lehet azonos a felsőpannoniai cohors I Thracum c. R. nevű alakulattal, 57 azt az ugyanazon év ugyanazon napján, 148 okt. 9-én egyrészt a felsőpannoniai, másrészt az alsópannoniai auxiliaris sereg részére kiállított ászári, illetőleg regölyi diplomák minden kétséget kizáróan igazolták. 58 Az alsópannoniai cohors I Thracum c.R. Traianus éveiben minden bizonnyal a Dráva—Száva közötti határszakaszon állomásozott és ezért nem is említi a Drávától É-ra állomásozó csapatokra vonatkozó 114. évi carnuntumi diploma. 59 Még ilyen közvetett adatunk sincs azonban arra, hogy e cohors Hadrianus uralkodása idején is Pannónia inferior délkeleti határsávjában tartózkodott. Általában ugyan feltételezik, hogy a csapat 110-től kezdve megszakítás nélkül Növi Banovci-ben állomásozott. 60 A II. századi katonai diplomák csapatlistái alapján a cohors állomáshelye újólag azonban csak Antoninus Pius uralkodásától kezdve jelölhető ki Növi Banovci (Burgenae) táborában, 61 ahonnan az irodalom különben a csapat nagyobbszámú bélyeges tégláját is nyilván tartja. Ez utóbbiak kapcsán figyelmet érdemlő körülmény mármost, hogy a Növi Banovci-i bélygek sorában gyakoriak a számneves bélyegek és a csapatnév rövidítési módját tekintve az aquincumi és szentendrei bélyegekkel összevethető COH P T-jelzésű téglák is előfordulnak. 62 Az említett egyezést nem tarthatjuk véletlennek. A korábbi aquincumi és szentendrei, valamint az ezeknél valamivel későbbi Növi Banovci-i COH P T-jelzésű téglák aligha választhatók el egymástól és a lelőhelyek között fennálló nagyobb földrajzi távolság ellenére is egyazon csapat hagyatékához sorolhatók. A fentebbiek kapcsán természetesen nem gondolhatunk arra, hogy a thrák cohors Burgenae-ből szállított téglákat a tartomány északi részébe. A csapat Hadrianus-kori táborhelyéről mondottakkal kapcsolatban arra viszont jogosan gondolhatunk, hogy a 117/8. évi expeditio Suebica et Sarmatica idején 63 , amikor még a Rajna-vidékről is irányítottak csapatokat Pannónia északi határvidékére, 64 Dél-Pannoniából — amelynek határvédő seregét kevéssel előbb egy újabb cohors-szal erősítették meg 65-—ugyancsak hoztak fel csapatokat a svébek és részben a szarmaták elleni hadműveletekhez. Az aquincumi katonai körzet veszélyeztetett voltára ezekben az időkben nemcsak az óbudai, Laktanya utcai éremlelet, hanem az Aquincumtól délre fekvő auxiliaris táborok és vici területén megfigyelt pusztulási rétegek is utalnak. 66 Az akkori katonai helyzettől megkívánt csapaterősítések egyikeként irányíthatták Dél-Pannoniából az északi frontszakaszra a cohors I Thracum c. i?.-nevű csapatot is. A svéb-szarmata háborút, követően, nyilván ennek tanulságait levonva, került sor az Aquincumtól északra fekvő határszakasz további megerősítésére. Ebből a háttérből válik érthetővé egy újabb auxiliaris tábor, Ulcisia castra, létesítése. Az itteni első kőtábor építésében kétségtelenül részt vett az egyik thrák gyalogos alakulat. A COH P T és COH R T-bélyegek alapján az idézett thrák csapat az alsó-pannoniai cohors I Thracum c. R.-nevű formációval azonosítható. E csapatot minden valószínűség szerint a svéb-szarmata háború idején helyezték át a tartomány északi részébe. Emlékanyaga alapján ebben a csapatban láthatjuk a szentendrei tábor Hadrianus-kori helyőrségét. A cohors I Thracum c. R. a 30-as évek végén kerülhetett vissza Dél-Pannoniába, ahol ettől kezdve állomáshelye Növi Banovci. 67 42
