Budapest Régiségei 23. (1973)
TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Ulcisia castra 39-57
NAGY TIBOR ULCISIA CASTRA 1. RÉGI ÉS ÚJ PROBLÉMÁK, MEGOLDÁSOK Az Aquincumtól É-ra 8 római mérföldre fekvő Ulcisia castra koracsászárkori helyőrségtörténetéből e század elején annyi volt ismert, hogy a III. sz.-ban, pontosabban Severus Alexander uralkodása éveiben a cohors I milliaria nova Severiana Surorum sagittariorum nevű alakulat állomásozott a táborban. Feltételesen nyilván tartottak még két további csapatot, a cohors I Apamenorum sagittariorum és az ala lEturaeorum Severiana nevű alakulatot, mint amelyek a III. sz.-ban megfordulhattak Ulcisia castrán 1 . Az ala lEturaeorum Severiana jelenlétére vonatkoztatott felirat, Aur. Mucianus oltárköve, azonban már közzétételétől kezdve eltérő értelmezésekre adott alkalmat. Kuzsinszky B., aki ezt az Ulcisia castra III. századi helyőrségtörténete szempontjából igen jelentős feliratot publikálta, már első közleményében kétféle olvasat és feloldás lehetőségét mérlegelte. 2 Őtőle származik a felirat 3—5. sorainak mind a m(i)l(e)s a(lae) pirimaé) Eituraeorum) Seve[r]ian(a)e, mind pedig am(iles) l(egionis) siecundaé) a(diutricis) piiaé) fiidelis) Seve[r]ian(a)e feloldása. E kőemlék publikációjának ismeretetésekor Hampel József az utóbbi feloldást fogadta el 3 , míg A. v. Domaszewski a feliratos Corpus-ban az előbbi olvasatot és feloldást részesítette előnyben. 4 A későbbi irodalom számára, a Corpus nyomán, az ituraeus csapat nevére történt feloldás maradt irányadó egészen az 50-es évekig 5 , annak ellenére, hogy Nagy L. már 1937-ben közzétette a vitatott felirat revideált olvasatát, amely a Kuzsinszky-féle második alternatíva helyességét támasztotta alá 6 . E revideált olvasat mellett az ötvenes évektől kezdve foglalt állást mondhatni egységesen a kutatás 7 . Nem foglalkozott viszont az irodalom eddig azzal a kérdéssel, hogy a legio II adiutrix különítménye, Severus Alexander korában, közelebbről melyik időpontban is állomásozott Ulcisia castrában. Erre a kérdésre rátérve, úgy véljük, hogy az Aur. Mucianus — feliraton olvasható Severiana-jéízőtől megadott időhatáron belül 8 , a perzsák elleni háború évei (231—233) elesnek, minthogy ebben a háborúban az aquincumi légió minden valószínűség szerint teljes létszámmal vett részt 9 . Nem jöhet továbbá számításba a 230. esztendő sem, minthogy ekkor a szír cohors, minden kétséget kizáróan állomáshelyén tartózkodott 10 . A 229-es évtől is eltekinthetünk; a szír cohors ekkor a táborhelyével szomszédos útszakasz javítási munkálatait végezte 11 . Állomáshelye nem változott. Dolgozatunk második részében fejtjük ki, hogy a szír cohors jelenlétével Ulcisia castrában a megelőző években is jogosan számolhatunk 12 . Maradnának tehát a germániai hadjárat évei (234—235). Amennyiben az aquincumi legio a perzsa háborúban részt vett, onnan kétségtelenül már 233-ban visszatért állomáshelyére 13 . A legio II adiutrix tehát azon illyricumi csapatok közé tartozhatott, amelyek a Duna-vidéki germánok megmozdulásának hírére a császártól állomáshelyükre történő haladéktalan visszairányításukat követelték. 14 A soron következő germániai expedícióban ezekre a csapatokra a római hadvezetés túlsókat nem építhetett. Látjuk is, hogy a hadvezetés más módon igyekezett biztosítani az akkor szinte nélkülözhetetlen illyricumi katonaelem megfelelő részvételét a Rajnavidéki germánok elleni háborúban. Herodianus elbeszéléséből világosan kitűnik, hogy a perzsa és a germán háborúk közötti időben nagyobbarányú sorozásra került sor éspedig elsősorban Pannoniában. Az újoncokat azonban nem osztották szét az itt állomásozó alakulatok között, hanem együtt tartották és az újonc hadtestet a nagy katonai tapasztalattal és tekintéllyel rendelkező C. lui. Verus Maximinus Vezetésével a Rajna-vidékre irányították. 15 Nincs biztos tudomásunk arról, hogy az illyricumi újoncokból álló seregtesten kívül a Duna-vidékről teljes legiot is a nyugati hadszíntérre küldtek. 16 Egyes legio-vexillatio-k részvétele azonban igen valószínű. Az aquincumi legio is legfeljebb különítményt adott a germániai hadjárathoz, különben nem találnánk 235 elején Aquincumban a legio-törzshöz tartozó egyik primus pilust beosztottjával együtt. 17 Az illyricumi légiók mérsékeltebb részvételét Severus Alexander a mór dárdás, meg a keleti 39
