Budapest Régiségei 23. (1973)
TANULMÁNYOK - Kőszegi Frigyes: Adatok Zugló őskori településtörténetéhez : későbronzkori település a Budapest XIV. ker. Vízakna utcában 9-37
a Kárpát-medence sajátja, s az autochton középső bronzkor más elemeivel együtt úgy öröklődött át a halomsíros kultúrába. E hipotézist támasztja alá az a tény is, hogy a tőlünk nyugatra eső területeken csak az urnasíros korszak kezdetétől kezdve válik általánossá a behúzott szájperemű tál. 47 Leletegyüttesünk egyenesen levágott szájperemű, hengeres (vagy kissé kúposodé) nyakú, gömbhasú edényei a Kárpát-medencében csak a későbronzkor elejétől lépnek fel nagyobb számban, míg nyugatabbra az egész halomsíros korszakban használták. Általában a halomsíros kultúra különböző csoportjainak egyik legkedveltebb edénytípusa, s az urnasíros korszak kezdeti szakaszának darabjai is a továbbélő halomsíros elemekhez köthetők. Esetenként alacsony talpas kivitelben, egy vagy két füllel készültek, s nem ritka az ezeken alkalmazott bekarcolt és bütyök ornamentika. Néhány párhuzamát említve csupán, ismerjük a csehországi Nova Hospoda körzetében feltárt halomsírokból, amelyekben a R BB periódusra keltezhető leletek társaságában voltak ilyen edények 48 , elvétve ugyan, de megtaláljuk a hasonló korú oberpfalzi halomsíros temetkezésekben (Brunn) 49 , és meglehetősen gyakori a hasonló jellegű, ausztriai leletegyüttesekben (Stillfried, Puch, Zellendorf) 50 . Számos példát említhetünk a kárpát-medencei előfordulására is, mindenekelőtt a halomsíros leletcsoportok anyagából (Gamásza, Koroncó-Bábota, Szob kavicsbánya, Bag vasútállomás, Szeged-Bogárzó stb.) 51 . Ugyancsak általános típus a salkai temetők anyagában 52 , valamint az egyeki kultúra körében (Tiszafüred, Nyíregyháza-Bujtos, Igrici stb.) 53 . Használta az edényeket a pilinyi kultúra népe is (Zagyvapálfalva„ Piliny, Safarikovo stb.) 54 . Van a Vízakna utcai telep leletei között néhány tölcséresedő nyakú, öblös hasú kancsó töredéke. Tudjuk, hogy a középső bronzkor autochton bronzkultúráinak volt kedvelt edényformája, de előszeretettel használta a halomsíros kultúra népe is. A rendszerint füllel ellátott, gyakran díszített kancsók egyaránt ismertek a németországi 55 , a csehországi 56 , az ausztriai 57 , a szlovákiai 58 , s nem utolsósorban a hazai halomsíros leletcsoportok körében. 59 Tulajdonképpen ugyanilyen széles körben használták a tömzsibb, bögre szerű edényeket is. A Vízakna utcai csuportöredékek egyikén sajátos, vonalkötegekből és rovátkolt bordából álló ornamentika látható. E díszítésmód együtt és külön-külön is már a középső bronzkor edényein megfigyelhető, s a halomsíros kultúra népe mint örökséget vette át az autochton bronzkultúráktól. A Vízakna utcai darabhoz Bodrogszerdahely, Pusztaszikszó, Füzesabony, Maklár, Zalkod, Tiszakeszi-Szódadomb, Vizslás említhető többek között a fontosabb párhuzamok lelőhelyeiként. 60 Ugyancsak már a középső bronzkortól kezdve ismerik a Kárpát-medencei népcsoportok a bütyökornamentika különböző változatait, így nem meglepő a díszítésmód jelenléte a Vízakna utcai telep anyagában sem. Lényegesen fontosabb adatokat nyújt számunkra ennél az ún. T alakú bordadíszítés, amely pontosan beleillik a halomsíros kultúra fazekasművészetének kereteibe. 61 Az ornamentika legáltalánosabb formája az egyszerű függőleges borda (Kiskőrös, Igrici, Poneggen, Wihering-Krünberg, Vigvár, Cseke stb.) 62 , de eléggé megszokott a ferde vagy ívelt bordákkal díszített kerámia (Salka, Marosvásárhely, Szeged-Bogárzó, Bilisics, Rácegres, Steinabrunn stb.) 63 . A bordadíszítésnek ilyen stílusa elsősorban a halomsíros kultúra leleteinek körében vált általánossá, éppen ezért tartjuk leletünk szóban forgó töredékeit döntő jelentőségűeknek a kulturális besorolás kérdésében. Végezetül szót ejthetünk telepünk anyagának már többször is idézett ékszeréről, a csontamulettről. Az ilyen típusú csöntfaragványok aligha mondhatók általánosnak a halomsíros kultúra körében, inkább a koszideri korszak sajátos csontfaragó művészetére kell hivatkoznunk, amely elsősorban a füzesabonyi és a magyarádi kultúrák körében virágzott. Elképzelhető, hogy a halomsíros kultúra hódítása után e kultúrák továbbélő elemei örökítették át a későbronzkorba a csontfaragás mesterségét, amelynek a Vízakna utcai amulett egyik kiváló példája. 64 A VÍZAKNA UTCAI TELEP ÉS A KÁRPÁT-MEDENCEI HALOMSÍROS KULTÚRA Telepünk leletanyagának részletes analíziséből világosan kitűnik, hogy a Kárpát-medencei halomsíros kultúra egyik kisebb népcsoportjának lelőhelyével állunk szemben. Bár a telepkerámia egészen pontos kormeghatározásra csak alapos fenntartással alkalmas, jelen esetben az öntőminta segítségével biztosan állíthatjuk, hogy a halomsíros kultúrának a korábbi szakaszával egyidős leletünk. Az archaikus jellegű, még a későbronzkorra utaló töredékek, valamint a baltatípus alapján nem valószínű, hogy későbbi lenne 30
