Budapest Régiségei 23. (1973)

JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1966-1970. években 257-288

falán pedig középkori ablakot tártunk fel. Megállapíthattuk azt is, hogy a Lajos u.-i középkori szárny két ütemben épült, valamint azt, hogy a kapukeretkő ma másodlagos helyen áll. Az eredeti kapualj a korábban emelt épületrész középtengelyében az É-ról számított 4. helyiség lehetett, majd — feltehetően a XVI. szban — a D-i irányban megnagyobbított épület középtengelyében, mai helyén alakították ki a kapualjat és a pincelejáratot. Az udvar DNy-i részén nyitott kutatóárokban a Lajos u.-i épülettel párhuzamosan elhelyezkedő' középkori épület pincemaradványát tártuk fel. A rétegvizsgálatok nyomán az is kitűnt, hogy a Zichy u.-t szegélyező É-i szárny a XVI. sz-ban, a D-i barokk szárny pedig 1774 előtt épült. Bertalan Vilmosné 45. III. Lajos utca 158. előtt. 1969-ben az úttesten feltártuk a késő középkori utcakövezet részletét és egy, a kőburkolattal egyidős csorgókút maradványát. A kút pusztulási rétege felett húzódó utcakövezetet 1703. évi pénz datálta. Bertalan Vilmosné 46. III. Lajos utca 163. 1970-ben az 1962. évi tájékozódó ásatás eredményeinek kiegészítésére végeztünk feltárást. A telek Ny-i oldalán nyitott É—D-i irányú, 5 m széles kutatószelvényben előkerült egy nagyméretű középkori épület maradványa, melyet öntött padlójában talált XIII. sz-i kerámia datál. Az is kitűnt, hogy a mai telek É-i határa az épület létesítésével egyidőben alakult ki. A kutatószelvényben előkerült maradványok azt tanúsítják, hogy a XIII. sz-i épületet a késő középkorban jelentősen átépítették : így belső helyiségéből udvart alakítottak. A lapos kövekből rakott útburkolatot megtaláltuk a szelvény több pontján. A déli szelvényrészben mutatkozott jelentős közép- és újkori bolygatások nem tették lehetővé e területrész maradványainak biztos kronológiai meghatározását. Egyébként a középkori maradványok alatt — úgy mint 1962-ben is — római kori út- és épületmaradványok jelentkeztek. Bertalan Vilmosné 47. III. Lajos utca volt 165. és 167.1968-ban a lebontott házak helyén egy XIII. sz-i épület pincéjének és kavicsos útburkolatának maradványait tártuk fel, kapcsolódva Szilágyi János ásatásához. Megtaláltuk annak nyomait is, hogy a korai épület elbontása után a XIV. sz. végén és a XV. sz-ban a területen jelentős építkezések folytak. Feltehetően ennek során készült az a vízvezeték is, melynek 50 cm széles kőfalágyát és a téglaboltozat töredékét tártuk fel. A vízvezetéki csövet már nem találtuk a helyén. Valószínűleg e periódus emléke egy késő középkori utcaburkolat előkerült részlete is, mely feltehetően összefüggésben volt az 1962-ben a 167. sz. előtti járdán feltárt útszakasszal. A kutatás során több XI—

XII. sz-i fésűs, hullámvonalas díszű cseréptöredéket is találtunk. Bertalan Vilmosné 48. V. Bástya utca 1. 1970-ben a klasszicista épület elbontása után, a telek déli szomszédságában álló Tolbuhin krt. 8. sz. ház tűzfalában napvilágra került a középkori városfal. A fal eredeti síkját megrongálták ugyan az újkori építkezések alkalmával, de a falkutatás során feltárhattuk a fal pártázatának részletét két lőrés maradványával. Ásatást nem végezhettünk az újkori épület pincéje miatt. Irásné Melis Katalin 49. V. József nádor tér. 1968-ban közművesítés alkalmával melléklet nélküli, keletéit csontvázak kerültek elő. Irásné Melis Katalin 50. V. Magyar utca 48—50. 1970-ben a telken állott házak elbontása után látható lett a szomszédos Múzeum krt. 37—39. sz. házak tűzfalában a városfal jelentős szakasza. Ásatást a 48. sz. telken végeztünk. A pincében feltárhattuk a városfal alapozásának részletét és az épület egykori kis udvara területén egy, a városfal építését megelőző időből származó épület faltöredékét. Az épületmaradvány pusztulási rétege feletti közékpori rétegből XV. sz-i ausztriai bélyeges edény peremtöredéke került elő. Irásné Melis Katalin 282