Budapest Régiségei 23. (1973)

JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1966-1970. években 257-288

19.

1. Táncsics Mihály utca 1. 1968-ban az Országos Műemléki Felügyelőség székházának építésekor régészeti megfigyelést végeztünk és dokumentáltuk az előkerült középkori részleteket. A K-i szárny pincéjében konstatáltuk, hogy a K-i homlokzat széles, erős középkori falon — feltevésünk szerint a XIII. sz-i várfalon — áll. Előkerült több korai épületmaradvány is.— A falirányok, falazó anyagok és a szintmélységek alapján 5 középkori építési periódust határoztunk meg. A leletmentés eredményeinek kiértékelése és feldolgozása folyamatban van. H. Gyürky Katalin 20.

1. Tárnok utca 9—11—13. Építkezést megelőzően 1963 és 1967 között végeztünk feltárást, illetőleg leletmentést és régészeti megfigyelést. (Részletes ismertetése ue. kötetben). Zolnay László 21.

1. Tárnok utca 16. Helyreállítással párhuzamosan folyó építéstörténeti kutatást és régészeti megfigyelést végeztünk 1970-71-ben. Bertalan Vilmosné 22.

1. Tóth Árpád sétány 29. és 30. előtt. 1968-ban a városfal részleteit tártuk fel. A 29. sz. előtt húzódó falszakasz, mindkét síkját megtaláltuk, a fal szélessége 1,75 m. A 30. sz. D-i telekhatára előtt a járószint alatt 1,20 m mélyen észleltük a városfalhoz tartozott járószintet. Felette török kori — a szint alatti rétegben pedig XIII. sz-i leletanyag jelentkezett. Ugyanitt találtuk egy, a falon átfektetett vízelvezető kőcsatorna maradványát is. H. Gyürky Katalin 23. I. Tóth Árpád sétány 31. előtt. 1968-ban a városfal egyik félkör alakú tornyának maradványa került elő, déli falában egy lőrésének részletét is megtaláltuk. A torony belső szintjét nem tárhattuk fel. Déli külső oldala mellett 3,20 m-ig mélyítettük a kutatóárkot, melyben többszörös szintemelés nyomait észleltük. Az árok alján a márga felett 25 cm-es feltöltés helyezkedett el, azon pedig a XIV. sz-i leletekkel datálható járószint. A felszíntől 1,58 m-re húzódó kavicsos járószint felett épülettörmeléket, tetőcseréptöredékeket és égett hulladékot tartalmazó pusztulási réteget figyeltünk meg. H. Gyürky Katalin 24.

1. Tóth Árpád sétány 40. előtt. Az 1969-ben nyitott csatornaárokban az épület D-i sarka előtt előkerült az egyik félkör alakú városfaltorony maradványa és a toronytól É felé futó fal 21 m hosszú szakasza. Az árokban átmetszették több középkori, a városfal belső oldalára épített ház falát is. — Az árok É-i végében megtaláltuk az 1962. évi leletmentés során az Esztergomi rondella déli oldala mellett feltárt négyzetes alaprajzú városfaltorony É-i falának folytatását. Attól É-ra, 2,80 m-re egy, a toronyfallal párhuzamosan futó 1,40 m széles K—Ny-i irányú falmaradvány is előkerült. A Tóth Árpád sétányon a városfalkutatást Bertalan Vilmosnéval együtt végeztük, több esztendőn keresztül. Az eddig előkerült városfal- és épületrészletek kor- és topográfiai meghatározása csak a részeredmények összesítése és feldolgozása során végezhető el. H. Gyürky Katalin 25. I. Űri utca 53. Ny-i homlokzata előtt 1968-ban szintsüllyesztési munkák alkalmával K—Ny-i irányú középkori fal és attól É-ra kövezett utca részlete került elő. Az utcát az oklevelekben említett Szűk utcával azonosítottuk, mely a Mária Magdolna-templom temetőjének D-i oldalán húzódott. Bertalan Vilmosné 26. I. Űri utca 60. és 62. A 62. sz. ház műemléki helyreállításával párhuzamosan 1967—1970 között végzett kutatás során az udvar területén középkori falakat és pincét határoztunk meg. Kitűnt az is, hogy a ház D-i traktusát a XVIII. sz-ban középkori sikátor helyére építették. A hajdani sikátort D-ről határoló falban, vagyis a 60. sz. ház É-i falában az emeleten két gótikus kőkeretes ablak maradványát tártuk fel. Bertalan Vilmosné 278