Budapest Régiségei 23. (1973)

JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1966-1970. években 257-288

észak-északkelet, dél-délnyugat irányú kutatóárokból egy sírtábla töredéke került elő. (Félköríves záródású fülke része, a határoló, teltleveles fejezetű pillérrel.) Tovább északra, az árok teljes szélességében és 455 cm hosszúságban egy kőépítményt találtunk. A kőépítmény 140 cm magasságig maradt meg, szélessége több mint másfél méter, de további kikutatására nem volt lehetőségünk. Az egyes kutatóároktól nyugatra egy kiégetett sírhelyet találtunk, melyből három vasszög és egy egy lángú agyagmécses került elő. Csont nem volt. Wellner István 62. XI. Albertfalva, Hunyadi János út (1966). Az albertfalvai katonai tábortól Ny-ra, a vicus területén, az 1951-ben feltárt Hilarus-műhely D-i szomszédságában leletmentést végeztünk a Budafoki útról az albertfalvai felüljáróhoz vezető autóút építését megelőzően. A vicus Ny-i szélének megfelelő sávban kétrétegű telepmaradványok kerültek napvilágra. Az alsó települési szintet Traianus-Hadrianus uralkodása idejétől a Marcus-féle háborúk idejéig használták. A II. század végén kialakított felső települési szinthez kőfalas épületek tartoztak. Használatuk a III. század középső évtizedeinél későbbi időben már nem követhető. Nagy Tibor 63. XI. Budaörs. 1968-ban Budaörsön, a vasútállomástól D-re, a Hungarofruct területén, a hűtőház műhelyének alapozásánál, az É—D-i irányú árokból 50 cm mélységből 2 db téglaszínű korsó, vaslemeztöredék benne maradt szöggel, mécses és szürke, szemcsés házikerámia töredékek, továbbá szórványosan elszenesedett csontmaradványok kerültek elő. Szirmai Krisztina 64. xm. Lehel út 11. 1970 februárjában a Gyógyszeripari Egyesülés székháza udvarrészén műhelyátalakítás közben az alapozásnál 60—100 cm mélységből másodlagos lelőhelyű római sírkőtöredék került elő. Ábrázolása: szőlőindás keretben Attis alakokkal lupa capitolina az ikrekkel. Szirmai Krisztina 65. XXn. Leányka út (1970). Az új lakótelep egyik lakóépületének alapozásánál 3 késő LT D-korú edényégető kemencét vágtak át. A kemencék a Budapest területén Tabán-Gellérthegyről, Békásmegyerről jól ismert körte alakú formát mutatták, kettéosztott tüzelőtérrel. A kemencékből, részben a megmaradt rostélyok feletti égető térből, alávágott peremű szürke tálak, fazekak, poharak darabjait szedtük ki. • Nagy Tibor 66. XX. (Soroksár) Ócsai út. Az Ócsai úti 17 km-kőnél, az út DNy-i oldalán, 1969-ben az Erdei Termék Vállalat gépi erővel kb. 1800 m

2-es területet gyaluitatott le homokbányászás céljából, kb. 1—1,5 m mélységben. A földmunka III. századi szarmata temetőt és III—IV. századi telepet pusztított el. A felszínen maradt, összetört csontok alapján csupán két, egymáshoz közel fekvő sír helyét sikerült hitelesíteni. Mindkettő DNy—ÉK-i irányítású, nyújtott csontvázas női temetkezés volt. A telep elhordott hulladékgödreinek aljából kézzel formált és korongolt edénytöredékeket gyűjthettünk be. Nagy Margit NÉPVÁNDORLÁS KOR 67. X. Keresztúri út 162. 1969 március 14-én dr. Noszky Jenőné bejelentésére helyszíni szemlére került sor a Fővárosi Kertészeti Vállalat 1. sz. Termesztő Telepén. A bejelentés szerint március 12-én a Rákospataknak a Kertészeti Vállalathoz tartozó szakaszánál, a patakmeder szabályozási munkálatai alkalmával az eredeti medertől 6—8 m-re készített ideiglenes meder É-i falában D—É-i irányítású, csontvázas sírt találtak. A vázból csupán a medence és a lábak csontjai maradtak eredeti helyükön; a felső test csontjai a laza homokkal együtt leszakadtak és a meder alján szétszóródva hevertek. A sír mellékletei is a leszakadt part homokjából kerültek elő (csavart arany torques, ezüstlemezzel borított bronzfibula és besimított díszítésű agyagkorsó). A sír környékét április folyamán gépi erővel vizsgáltuk át, de a IV. század végére keltezhető temetkezés magányosnak bizonyult. Nagy Margit 271