Budapest Régiségei 23. (1973)

JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1966-1970. években 257-288

A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MŰZEUM LELETMENTÉSEI ÉS ÁSATÁSAI AZ 1966-1970. ÉVEKBEN ŐSKOR 1. Máriaremete, Felső barlang. 1969—70-ben a máriaremetei szurdokvölgy egyik új, eddig ismeretlen barlangjában végeztünk ásatást. A barlang a Remetehegy déli oldalában, kb. 70 m-rel a völgytalp fölött fekszik, DNy felé nyílik, a szurdokvölgy barlangrendszerének középső szintjében. A barlang maga két teremből és a kettőt összekötő rövid folyosószakaszból áll. A barlang rétegsora igen egyszerű: 1. Fekete jelenkori rendzina ; 2. Barna holocén humusz; 3. Szürke élestörésü mészkőtörmelékes áthalmozott réteg; 4. Sárga löszös réteg mészkőtörmelékkel; 5. Sárgásbarna réteg beszakadt mészkőtömbökkel. A felső 3 réteg holoçén — rézkori cserepeket, recens állatcsontanyagot és az első teremben beásott, koszideri típusú bronzkori kincsleletet tartalmazott. Alatta -— reteghiánnyal — a 4. réteg pleisztocén, a W l-re jellemző faunamaradványokkal és faszénanyaggal néhány középső paleolit eszközt és szilánkot eredményezett. Az embermaradványt is tartalmazó kis leletegyüttes feldolgozása folyamatban van. Gáboriné Csánk Veronika 2. ül. Csillaghegy, Hegyalja u. 18.1967-ben vízcsőfektetéskor néhány épszélű penge, lófog és mammutborjúfog töredéke került elő, melyet a telek tulajdonosa a Budapesti Történeti Múzeumnak beszolgáltatott. A terület jellege miatt — kis hétvégi telek gyümölcsössel — csak igen csekély területen tudtunk hitelesítő ásatást végezni. A felszíni humuszban egy badeni kultúrához tartozó hulladékgödör volt, mely részben a humusz alatti löszbe is bevágódott. A humusz alatt 1 m mélységben kezdődött a lösz, majd 1,80 m mélységben, eredeti helyzetben vékony, sötétebb elszíneződést találtunk, mely a feltárás fala alá benyúlt. Az elszíneződés anyagában néhány vörös festékrög és a beszolgáltatott pengékkel azonos szilánkok és néhány újabb penge került elő. A kultúrrétegben egy 20 cm mély, félkörívben záródó cölöplyuk is volt. A kis mennyiségű leletanyag, melyet a rétegtani vizsgálatok alapján a W3-ra helyezünk, a keleti gravetti kultúrához kapcsolódik. Jelentőségét elsősorban az adja meg, hogy a főváros területén első ízben találtunk a felsőpaleolitikumhoz tartozó telepnyomot. G áboriné Csánk Veronika 3. III. Békásmegyer, Vöröshadsereg útja 280. sz.-tól É-ra, „Egyetértés Tsz." területe. 1966-ban folytattuk a területen már korábban több alkalommal ásatott neolitikus telep feltárását. Az utolsó feltárási területhez É felé nyitottunk újabb 108 m

2 nagyságú felületet. Itt azonban csak két lekerekített végű, egymáshoz tompaszögben álló, árokrendszerhez tartozó gödörkitöltést tudtunk megfigyelni. Az egyik árokszakasz végén két cölöplyuk helyezkedett el. Az árokrendszertől É-ra már semmilyen neolitikus; objektum nem volt található. Feltevésünk szerint a neolitikus telepet védőárok vette körül, melynek egyik szakaszát — a bejárattal együtt — sikerült rögzítenünk. Gáboriné Csánk Veronika 4. XVII. Csabai út 50. 1968-ban vízvezeték-bevezetésnél a XVII. Csabai út 50. sz. ház telkén árokásás közben egy melléklettel ellátott csontvázat találtak. Kőszegi F. már csak a 2. sírmellékletet — egy karcolt 257