Budapest Régiségei 23. (1973)

ANYAGKÖZLÉSEK - Zolnay László: Kutatások a Tárnok utca 9-13. számú telkeken 245-254

mintegy két-három méterrel megemelik: a hajdani földszint pincévé alakul s a pincét először átboltozzák (XIV. század); az udvar szintet újabb másfél méterrel emelik: a pincét újból átboltozzák (XV. sz. második fele). Ezután az épület elpusztul (1686), maradványait 1696-ra lebontják. Azt, hogy épületünknek tartozéka volt-e a tőle északabbra eső, a régi út északi oldalán észlelt kőfal maradvány, a munka rövidsége okán, nem tisztázhattuk. Egy, a romokra ránőtt vadgesztenyefa kivágásának tilalma azt is meggátolta, hogy a most ismertetett (Li) épületünktől délnyugatra eső, 1686 után hasonlóan elbontott középkori házról alapfalainak megragadásánál többet mondhassunk. Alapozási rétegeiben a XIII. sz-tól a XVI. sz-ig terjedő kisleleteket találtunk (15 kép). Abból az egész városrész-számba menő házcsoportozatból tehát, amely az újkori Esterházy-házak és kertek helyén a középkorban elhelyezkedett, mindössze hét lakóház tartozékát s mindössze három gótikus háznak alaprajzát sikerült tisztáznunk.

12 Pedig a XVI. század elején mintegy húsz lakóház állt e helyütt. JEGYZETEK 1 A területen keresett Szent László-kápolnára vonatkozó ismereteimet „A középkori budavári Szent László és Szent Mihály kápolna" címen foglaltam össze, 1964-ben. BR XXI. 375—387. 2 A régészeti kutatást számos egyéb akadály mellett nehezítette az is, hogy a 9—13. sz. ingatlanok udvarán hosszú évekig az Országos Műemléki Felügyelőség műhely- és raktárépületei álltak, ezért ott kutatást nem végezhettünk. 3 Kutatási dokumentációjuk a Műemléki Főhatóság Tervtárában és a BTM Vármúzeumában. 4 Gerő Gy. BR XX. 1963. 548—549. és kutatási dokumentációjuk a BTM Vármúzeumban. 5 Czagány István: Komplex kutatási módszer az építészettörténeti és helytörténeti tudomány szolgálatában. Építésés Közlekedéstudományi Közlemények 1968. 1—2. sz. 63—147. Auf dem Grundstück des einstigen EsterházyPalais in der Burg von Buda — I. Bez. TárnokGasse Nr. 9—13 — erstreckte sich im Mittelalter ein aus mehr als zwanzig Häusern bestehender, mit mehreren Gäßchen gegliederter, kleiner Stadtteil. Die Gebäude wurden bei der Belagerung des Jahres 1686 derart beschädigt, daß man die östlichen, der Donau zu blickenden Häuser des Grundstückes nacheinander abreißen ließ. Von den Gebäuden, die die Tárnok-Gasse umrahmt haben, blieben mehrere mittelalterliche Mauerteile von Nr. 11 und 13 aufrecht; das Gebäude Nr. 9 wurde zu Beginn des 19. Jahrhunderts beim Bau des klassizistischen Palais völlig abgetragen. Die aufgezählten Grundstücke wurden von den letzten Jahren des 17. Jahrhunderts an von der Esterházy-Familie erworben und diese ließ sie zu einem — annähernd einheitlichen — Gebäudekomplex umbauen. Die Gebäudegruppe 254 6 Czagány I. i. m. 112—137. 7 A Tárnok utca 7. sz.-tól a régi Brunszvik-féle telekig, tehát a Mátyás-templomtól D-re eső mai parkrészig az 1687. évi Haüy-féle helyszínrajz nem kevesebb, mint húsz házat, illetve házhelyet jelöl. 8 A Vármúzeumba került tárgyról dr. Dobrovits Aladár és dr. Scheiber Sándor megállapította, hogy a vésett jelek sem az arab, sem a perzsa, sem a héber írásjelekből le nem származtathatók. 9 Czagány I. i. m. 128. 35. kép. 10 A mészkőtufát mind a pincefalakban, mind a falazó kőanyagban Papp Ferenc professzor vizsgálta meg. 11 Bánrévy-Kovács adatai Czagány már idézett művében. 12 1967. évi ásatásom naplója a Budapesti Történeti Múzeum s a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában található. wurde bei der Belagerung von Budapest im Jahre 1944/45 so schwer beschädigt, daß man beschloß — mit Ausnahme der mit Sedilien geschmückten Toreinfahrt des Gebäudes Nr. 13 — es gänzlich abzureißen. (Seitdem wurde auf den Grundstücken Nr. 9—11 eine moderne, einstöckige Schule erbaut). Parallel mit dem Abriß haben wir bei der Authentisierung der Aufmessungskarte des Jahres 1687 der Burg von Buda zwei — auf dieser angegebene — Hausreste aus dem 14. Jahrhundert freigelegt. In einem Falle gelang es auch die Ruinen von Steinhäusern aus dem 13. Jahrhundert zu authentisieren. Im Gelände sind wertvolle mittelalterliche Steinmetzarbeiten, auf das Schmiede- und Schneidergewerbe verweisende Denkmäler ans Tageslicht gekommen. Außer diesen kamen auch 14 Dukaten hervor, die wahrscheinlich in den ersten Jahren des 15. Jahrhunderts verbogen worden sind. LÁSZLÓ ZOLNAY FORSCHUNGEN AUF DEN GRUNDSTÜCKEN TÁRNOK-GASSE NR. 9 — 13.