Budapest Régiségei 23. (1973)

ANYAGKÖZLÉSEK - Czagány István: Egy budavári középkori épülettömb története : 2., A Tárnok utca 14. számú épület 229-244

13. kép. Az épület utcai traktusának középkori konzolsort leterhelő, emeleti, kettős pillérállásai 1945-ben Die mittelalterliche Konsolenreihe des Straßentraktes des Gebäudes belastenden Doppelpfeilerstände des Stockwerkes. I. J. 1945. 14. kép. Az épület utcai homlokzatának középkori házszáma a földszinti falsávon az 1953. évi feltárás után Die mittelalterliche Hausnummer der Straßenfassade des Gebäudes auf dem Mauerstreifen des Erdgeschosses nach der Erschließung i. J. 1953. köríves késő középkori záradékkövéhez (8. kép) ellipszis alakú, tégla záradékívet falaztak. Ezáltal az eredetileg csak 1,12 m széles ablaknyílás 2,25 m szélességűre bővült. A földszinti helyiségek valószínűleg ebben az időben is üzlet céljait szolgálták még. Ugyanekkor az emeleten az É-i határfal K-i szélén levő ajtónyílást befalazták. A sárhabarcsba rakott, középkori törmeléktéglákból készült elzárófalazás a török korból származik.

12 A K-i ajtókáva a földszinti, XVI. sz. elejéről származtatható dongaboltozatok kőanyagával megegyező anyagú kőből épült. Mivel ez a kőkáva és nyíláselzáró falazása a D-i irányból számított hatodik konzolról a Tárnok utca 16. homlokzati falába áthajló ív vállára épült rá — amelyet eredetileg teherhodás szempontjából nem erre méreteztek —, azért a konzolt és az ív vállát téglapillérrel aláfalazták. A XVIII. sz. 1. felében barokk stílusban újjáépítették a megrongálódott épületet. Ekkor alakították át alaprajzilag az utcai menetet a földszinten és az emeleten egyaránt K— Ny-i irányú válaszfalak felépítésével.. A XVIII. sz. közepe körül a ház hevederíveken nyugvó emeleti, előreugró homlokzatrészét (13. kép) tömör fallal aláfalazták (1., 2. kép). E földszinti vegyes falazat 1951 elején történt elbontásakor (4. kép) belőle öt darab nagyméretű, középkori erkély tartó konzol töredéke, néhány profilos gótikus kő, valamint nagy mennyiségű középkori és barokk kori jeltelen törmeléktégla került ki másodlagos elhelyezéséből. A barokk és középkori törmeléktéglaanyag együttes használata arra mutat, hogy a falazat az 1723-as tűzvész után készült. Kétségtelen azonban, hogy a 85 cm vastag tömör aláfalazás a D-i irányból számított első két ablakot nem zárta el, mert ennek záradékíveit az aláfalazásban K felé kitoldották, és ezáltal az im-