Budapest Régiségei 23. (1973)

ANYAGKÖZLÉSEK - Altmann Júlia: Előzetes jelentés a nyéki faluásatásról 219-228

18. kép. Kemencék a templom szentélyénél, előtérben a Garády Sándor által feltárt kemence maradványa Backofen beim Chor der Kirche, im Vordergrund die Reste des von S. Garády freigelegten Backofens A szelvény DK-i sarkában mészégető' kemence részletét bontottuk ki (14. kép). A kemencének csak földbe mélyített része maradt meg, felépítményének nyoma nem volt. A benne maradt vastag mész-és faszénréteg a kemence aljáig húzódik. Bár a mészégető' kemencébó'l kormeghatározó anyag nem került elő, használata valószínűleg a XV. sz-i kastély-, ill. templomépítkezésekkel hozható kapcsolatba. A szelvényünkben mutatkozó sekély beásásnyomok közül külön figyelemre méltó a c) gödör. Egy élére állított malomkő' (15. kép) mellett rendkívül sok csigaház került elő, amelyeket esetleg az edénykészítésnél az agyag soványításához használhattak fel. Ahhoz, hogy a jelenlegi kutatást az előzményekkel — elsősorban a templommal — egyeztetni tudjuk, szükséges volt, hogy egy korábban dokumentált objektumot újból kiássunk és felmérjünk. így került sor a templom szentélyénél a Garády Sándor által már feltárt kemence újbóli kibontására (16—17. kép), amelyet ma már csak részlegesen találtunk meg. Mellette egy másik, hasonló felépítésű kemencét sikerült feltárnunk, ha a benőtt nagy fa miatt nem is teljes egészében (18. kép). Az ezekhez tartozó ház vagy házak feltárására nem kerülhetett sor, mert e helyen a jelenlegi talajszint már a szúzfölddel azonos. Az 1970. évi feltárás — a történeti adatoknak megfelelően

5 — igazolta Nyék falu kora és késő középkori lakottságát. Lehetőség van arra, hogy viszonylag nagyobb területen folytassuk a kutatást, melynek első eredményeit mutattuk be. JEGYZETEK Az ásatási területtől D-re, a mai II., Vöröshadsereg útja 78. sz. telken levő királyi vadászkastély és nyaraló kérdéseivel itt nem foglalkozom. Összefoglalását és irodalmát 1.: Holl Imre : Nyék középkori templomának romjai és XV. sz. végi vadászkastély és nyaralóépület maradványai a Vöroshadsereg útján. Budapest Műemlékei II. 1962. 264—269. Garády Sándor: A Hidegkúti út 48. sz. telken feltárt nyéki templom II. AÉ XLVII. 1934. 165—169. Garády Sá

ndor

: Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése 1931—1941. B.R. XIII. 1943. 167; Az anyag átengedését és munkámban nyújtott segítségét köszönöm Nagy Emesének. Legutóbbi összefoglalását Imre Holl: Mittelalterarchäologie in Ungarn 1946—1964. Acta Archaeologica 22 (1970) 365—378. — Méri István: Beszámoló a Tiszalök-Rázompusztai és Túrkeve-Mórici ásatások eredményéről. I. AÉ 79. 1952. 49—67. Méri István: Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. Régészeti Füzetek Ser. II. 12. 1964. — Kovalovszki Júlia: Ásatások Szarvas környéki Árpád-kori falvak helyén. AÉ 87. 1960. 32—40. — Kovalovszki Júlia: A dobozi és bashalmi Árpádkori faluásatások. FA XVI. 1964. 125—141. — Nováki Gyula: Árpád-kori lakóház Répcevisen. AÉ 83. 1956. 5Ï— 52. — Bandi Gábor: Adatok Baranya megye Árpád-kori településtörténetéhez. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1963.147—158. — Bona István: Ásatás Várpalotán (1963). Régészeti Dolgozatok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Intézetéből 5. (1963) 119—124. Gárdonyi Albert: Budapest történetének okleveles emlékei I. (1148—1301) Bp. 1936. 290—291. 272. sz. — Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002—1599-ig. Bp. 1938. 101. 458 sz. 385. 1152 sz. Nyék falu nevét először egy 1295. oklevél említi, az ásatás azonban a falu korábbi létét bizonyította. 227