Budapest Régiségei 23. (1973)

ANYAGKÖZLÉSEK - Virág Lajosné: Bőr- és faleletek konzerválása és restaurálása 211-218

7. kép. Az oldalfűzős cipő rekonstruált talpa Rekonstruierte Sohle eines von der Seite her geschnürten Schuhes zonú cipőtöredéket találtunk, méreteikben különbözőek ugyan, de formájuk nagy segítséget nyújtott az említett cipő restaurálásánál. A rendelkezésünkre álló darabokból megállapíthattuk, hogy a cipő jobb külső oldala a fejrésszel egybeszabott, a belső oldala pedig toldott volt. Mindkét cipő esetében a sarokrész még külön bőrrel volt megerősítve. Ez a sarokmerevítő bőrdarab eredetileg varrva volt, azonban úgy láttuk célszerűnek, hogy a varrásnyomok láthatók maradjanak, ezért a hozzáerősítést ragasztással végeztük. A belső oldalon a toldást az előző cipőnél ismertetett módon varrtuk. Természetesen a felsőbőrön levő varráshelyeket — melyek sajnos ebben az esetben meglehetősen hiányosan maradtak fenn — textillel megerősítettük (10—11. kép). A kaptafára húzás után a cipő talpformája is kialakult. Kiegészítés Az első munkafázisban a bőr barkás oldalról szilikonkaucsukkal negatívot vettünk. A felső- és talprészek kiegészítését azonos anyagból készítettük el. Erre a célra Planatol + néhány csepp dibutilsebacát keverékébe földfestéket vegyítettünk, a megfelelő szín eléréséig. Tömítésre azbesztpehelyadalékot használtunk. Ez az anyag biztosítja, hogy a keverék megfelelő sűrű legyen, növeli a szilárdságot a dibutilsebacát pedig a planatolt lágyítja, rugalmasságát elősegíti. A fent említett keveréket a szilikonra rákentük. A bőr törésfelületéhez is és a szilikonhoz is jól ragad, teljes száradás után a negatívról könnyen leválik. A kiegészítést csupán színbeli eltérés jelzi, úgy találjuk, ilyenformán jól érzékeltethetjük a restaurálást, ugyanakkor az esztétikai igényeket is kielégíthetjük. A talp kiegészítését hasonlóképpen végeztük, azzal az eltéréssel, hogy a negatívra kent anyagra még textilt (düftint) is tettünk, ez szolgált a cipő béléséül. A száradás után a szabásminta alapján pontosan kivágtuk a talpát, majd a tűzésnyomokra ragasztottuk planatollal. Erősen rákötöztük a kaptafán levő kész felsőrészre. Teljes száradás után a kötést eltávolítottuk, és a cipő a kívánt formában elkészült (12—13. kép). Ilyen módszerrel sikerült rekonstruálnunk a XIII—

XIV. sz-i lábbeliviselet két jellemző darabját.

7 8—9. kép. A rekonstruált oldalfűzős cipő belső és külső oldala Innen- und Außenseite des rekonstruierten, von der Seite her geschnürten Schuhes 214