Budapest Régiségei 23. (1973)

ANYAGKÖZLÉSEK - Irásné Melis Katalin: A budavári Dísz tér 8. sz. telken feltárt kút leletei 195-210

alátét volt. A harmadik rekonstruálható bőrtok két darabból készült. (Az egyiket találtuk meg.) A 17 cm hosszú bőrdarab háromszög alakú, felső része ferdén kiképzett, szegélye befelé hajlított. A tok két egyforma darabját a színén összevarrták, majd bronzszegekkel kiverték (27. kép 2). JEGYZETEK 1 A Dísz tér 8. telek középkori történetére vonatkozóan okleveles adat híján Haüy 1687. évi térképe az első forrás. Kutunk e térkép 108. és 109. számú telkeinek választóvonalára esik. 2 Holl I: Mittelalterliche Funde aus einem Brunnen von Buda. Bp. 1966. 8—9.1—2. kép. 3 Az 1968. évi távfűtési árokban végzett leletmentésünk dokumentációjában a Dísz teret É—D-i irányban átszelő metszetrajz is tanúsítja. BTM Adattár. 4 Virág Lajosné: Bőr- és faleletek konzerválása és restaurálása. U.e. kötetben. 5 Holl L: Külföldi kerámia Magyarországon. Bp. Rég. XVI. (1955) 147—190. Holl I. : Középkori cserépedények a budai várpalotából. Bp. Rég. XX. (1963) 335—383. 6 Holl I. a budai királyi palota XIII. sz.-i fazekait méretarány szerint osztályozta, az öblös, zömök formák a század első felére, a fazék öblének szélességével megegyező átmérőjű peremű fazekakat a század második felére keltezte. Holl Li. m. 1963 336. 7 Ez a kancsófajta fehér kerámiából is készült. A budai királyi palotában (Holl I. i. m. 1963 68. kép) és Dísz tér 10. kútjában kerültek elő. (Holl I. i. m. 1966. 30. tábla) 8 A budai királyi palota 40. gödrének leletei között fehér kerámiából készült kancsó töredékei is voltak. Gerevich László: A budai Vár feltárása. Bp. 1966. 151/b. kép 5. A kancsó nyaka a XIV. sz. folyamán hornyolásból adódó hullámos felületet nyert, olykor festették is. Holl I. i. m. 1966. 7. és 35. képek. 9 Holll. i. m. 1955. 57. kép. 10 A budai királyi palotából és Pesterzsébetről származó edényeken: Holll. i. m. 1955.178. 11 Holll. lm. 1955.180. 12 XIII. sz.-i edények, peremükön a 62. jeggyel a budai királyi palotából, a budai Várnegyedből, a Dísz tér 10. kútból, Csőtről, Visegrádról is előkerültek. Holl I. I m. 1955. 178. és 57. kép. 13 Ez a forma a XIV. sz-ra is jellemző, a budai királyi palota borospincéjébe vezető lejáratban Mária királynő dénárjával keltezett rétegben bélyeg nélküli példányt találtak. Gerevich L. i. m. 74. 90. kép 12. 14 Az edény rekonstrukcióját egy teljesen ép bécsi kanna (Molthein: Beiträge zur ältesten Geschichte des Hafnergewerbes in Wien u. Niederösterreich. Kunst u. Kunsthandwerk. 1910. 393.) és a budai királyi palotából előkerült állatfejes kiöntőtöredékek alapján végeztük el. Holll. I m. 1963. 17—20. képek. 15 Holll. I m. 1955. 49. és 51. képek. 16 H. Gyürky Katalin: Középkori építőáldozat Buda egykori külvárosában. AÉ 94. (1967/1) 81. 3. kép. 17 A budai királyi palota leletei és a Dísz tér 10. kút leletei között ebbe a típusba sorolható töredékek is előfordultak. Holll. I m. 1955.174. — Holll. I m. 1966.14. kép. 18 Legközelebbi analógiája Budán a Táncsics Mihály u. 9. XIII—

XIV. sz-i leletei között került elő, azzal nyers208 anyagban, megmunkálásban nagyvonalakban megegyezik. Zolnay László: Ásatások a budai I. Táncsics Mihály u. 9. területén. AÉ. 95. (1968/1) 53. 18. kép. 19 Höllrigl József: Árpád-kori kerámikánk. AÉ. XLIV. 1930. 154. 44—45. képek. Az összefoglaló tanulmány a fenékbélyegek tipologizálását is megkísérelte. A típusok felsorolása közben, mint ritkán előforduló bélyeget mutatja be a Kecskemét határában levő, ballószögi templom romjaiból származó, vöröses cserépanyagú, XII. sz-i edény alján levő négy kis, téglalapból álló rácsosszerkezetű bélyeget. Az esztergomi múzeum gyűjteményében is van egy edény, amelynek alján hasonló, négy kis téglalapból álló rácsosszerkezetű bélyeg van. (Balogh Albin: Az esztergomi múzeum bélyeges agyagedényeiről. AÉ. L. 1927. 214.109. kép.) A Dísz téri rácsos szerkezetű bélyeg előzményei lehetnének a felsorolt példák, de a nyersanyag szerint inkább néhány szlovákiai edény fenékbélyege tekinthető annak. A különböző helyekről származó, redukált égetésű edények közül a krasovicei kolostor feltárásából származó XI—

XII. sz-i edényeket emeljük ki, amelyeknek négy- és kilenclyukú rácsos szerkezetű bélyegeik vannak. (Antonin Hejna: Krasovice-Prispevek k vyzkumu stredoveke vesnice v Cechách. Památky Archeologicke. LV. 1964. 207. 26. kép.) Sezimovo Usti és Közi ásatási anyagában is előfordul ez a típus, itt azonban 4x4-es rácsszerkezetek vannak. (V. Nekuda—K. Reichertová: Stredovéka keramika v Cechách a na Morave. Brno. 1968. Sezimovo Usti: 26. kép 3, és 28. kép 3. Közi Hradek:26.képl5.) 20 Fehér kerámiából készült edény alján ismerjük a bélyeg párját Bp. V. Vármegyeház u. 7. leletei között. Parádi Nándor: Technikai vizsgálatok népvándorláskori és Árpád-kori edényeken. Régészeti Füzetek 12.1959. 33. 7. kép. Ez a fenékbélyeg előfordult a budai királyi palota leletei között is, BTM lt. sz.: 52.619. 21 Az ausztriai importkerámia időrendi kérdései vizsgálatának újabb eredményeire Holl Imre hívta fel a figyelmemet. Szíves szóbeli közlésében, amelyet ez úton is megköszönök, e nagyméretű, vastag falú, grafitos edények elterjedésének idejét formájuk és peremkiképzésük, valamint műhelyjegyeik alapján a XV. sz-ra határozta meg. (Holl I. I m. 1955. 169. 44. kép. Holl I. I m. 1963. 364—365.) Ausztriában több lelőhelyen kerültek elő ilyen formájú, műhelyjegy nélküli edényekben olyan pénzleletek, amelyek a XIV. sz. végétől a XVI. sz. elejéig vert érmékből állanak. (H. Steininger: Die münzdatierte Keramik des Mittelalters und der frühen Neuzeit in Österreich. 1964. III. tábla: 50. Sparbach 1390 körül; 55. Pottenbrunn 1407—8; IV. tábla: 66. Bergern 1426; X. tábla: 135. Langmannersdorf 1520; XI. tábla: 149. Gulling 1538.) A Dísz tér 8. kútból származó fazekak XV. sz.-i, főképpen század végi besorolásának ellentmond bizonyos mértékben a leletstatisztika. A kútban levő gazdag leletanyagban egyetlen mázas kerámia töredék sem volt, amelyek a XV.