Budapest Régiségei 23. (1973)

ANYAGKÖZLÉSEK - Irásné Melis Katalin: A budavári Dísz tér 8. sz. telken feltárt kút leletei 195-210

oldalfallal. A hordóformájú poharak alja belül kúposán felmagasodott, a külső széleket finoman csipkézték, az oldalakat elnyújtott verejtékcseppekkel borították (10. kép). Az egyiknek a teljes profilja rekonstruálható (11. kép), a másikból csupán a fenékrész és a hozzá csatlakozó oldal kis darabja maradt meg. Az utóbbinak a fenékátmérője 3,8 cm, az oldalfal magassága, amelyen 4 felfelé álló verejtékcsepp van 2,6 cm. A teljesen rekonstruálható pohárka kb. 8,4cm magas volt

28

. Az öblét borító verejtékcseppek az előbbihez hasonlóan kissé megnyújtottak, vízszintesen vagy lefelé hajlítva állanak. A töredezett szélű peremtől 3,4 cm-re körátmetszetű, vékony fonaldísz halad körbe, felette nincsenek verejtékcseppek. A vékony üvegfal a perem felé kiszélesedik és egyenesen zárul. Az üvegpoharak a kút leletegyüttesének jelentős darabjai. Időrendi besorolásukat más, Budapest területén előkerült darabok is előse10. kép. XIV. századi üvegpohár töredéke Glasbecherfragment, 14. Jh. 11. kép. XIV. századi üvegpohár metszete és rekonstrukciója Querschnitt und Rekonstruktion eines Glasbechers, 14. Jh. gítették

29

. Poharunk ezektől bizonyos formai jegyekben eltérő. Peremrésze sokkal magasabb, a pohár egész alakjához képest lényegesebben nagyobb arányú. Az eddig ismert alacsony, enyhe kiöblösödés utáni behúzott peremmel szemben poharunk pereme kihajló, a sima nyakrész felfelé szélesedő, ívelt vonalú 30

. Néhány egyéb asztali üvegedény bizonytalan töredéke, ablaküveg és lámpástöredékek alkotják kutunk üvegleleteinek csoportját. FALELETEK A fa ásatási leletek között elég ritkán fordul elő, mivel csak speciális közegben marad meg. A budavári kutakból előkerült leleteket egyelőre csak egymással hasonlíthatjuk össze, mert a külföldi faleletekkel foglalkozó publikációkban bemutatott tárgyak csak nagyon távoli analógiaként használhatók

31

. A/agyon csekély formai hasonlóság mellett ezeket a tárgyakat esetleg nyersanyag és készítésmód alapján vethetnénk össze, de eddig nem állt módunkban ezeket a leleteket egymás mellett megvizsgálni. A Dísz téri faedények a XIV. sz-i budai faipar jelentős készítményei. A bemutatásra kerülő tárgyak között a legkiemelkedőbb darabok az esztergályozott tálak, amelyek rugózóvesszővel ellátott, szinkronikus lábhajtású esztergán készültek.

32 A tárgyakat készítésmód szerinti csoportosításban tárgyaljuk, megkülönböztetünk faragott, kádár- és esztergályozott készítményeket. FARAGOTT KÉSZÍTMÉNYEK A leletegyüttes első csoportját képezik a háztartás konyhai műveleteiben mind a mai napig változatlan formában használt edények. Egy dagasztóteknó't rekonstruáltunk, ovaloid alakja, peremén egymással szemben két fogófüle van. A teknőt a fa erezése és szála irányában faragták, így történhetett, hogy mindkét oldalán hosszában eltörött. Pontos méretét és alakját így nem állapíthattuk meg.

33 Előkerült egy egyenes 201