Budapest Régiségei 23. (1973)
ANYAGKÖZLÉSEK - Szirmai Krisztina: Az idősebb Faustina portrétípusai az aquincumi kőemlékeken 171-178
A drezdai Sculpturensammlung-ban őrzött ismeretlen lelőhelyű id. Faustina-fej ünnepélyes, díszes, hajviseletén 27 megtaláljuk annak a flaviusi-trajanusi, sőt a Hadrianus-korban is továbbélő kemény szobrászati stílusnak és technikának nyomát, mely az aquincumi portréinkon ismétlődik. (6. kép.) A homlokba több mély hullámokba besütött S alakú hullám jellegzetes keretet ad az arcnak. Aquincumi portréinkat, a reliefen és a szobron e homlokot szegélyező hajmotívum miatt tarthatjuk a kitűnően megalkotott drezdai portré provinciális utánzatainak. Az előképen af ül elé mélyen, horizontálisan behúzott hajhullám az óbudai szobrunkon ismétlődik., de itt az arccsont felé hosszan, ívelten kanyarodik. A drezdai mellszobron látható tarkó alatti kis hajgyűrűket a kőfaragó az óbudai szobron, bevésett vonalakkal jelezte. Ez az S formájú, mély homlok-hajhullám feltűnik egy Antoninus-kori római nő portréján is az Ince Blundell Hall gyűjteményében és a firenzei Uffizi Gallériájá-ban. 28 A Louvre, a bostoni Fine of Arts és Pannoniában az István király Múzeum is őriz ezzel a homlokhullámmal kereteit női portrékat. 29 A drezdai típus másolatai ritkábbak, mint a Capitolium Múzeumban őrzött előképé, annak ellenére, hogy korának egyik híres id. Faustina-portréja volt. Aquincumi portréink konty kiképzése eltér a drezdai típustól. A Wilton House magángyűjteményében 30 " egy korabeli nő portréján (7. kép) ismétlődik ez a fejet körülövező csavart hajfonat, mely a női divat egyéni módosulását tükrözi. Párhuzamként megemlíthetjük Bassinus nejének a bordeaux-i múzeumban őrzött sírkövét és a Leptis Magnában előkerült szoborportrét 31 ezzel a frizuramegoldással. Tehát láthatjuk, hogy a császárnő hajviseletének egyéni módosítása nem egyedülálló. 5. A raktárréti temetőből elő került másodlagos felhasználásban egy mészkőrelief, mely női portrét ábrázol. 32 Nem kétséges, hogy síremléktöredékkel állunk szemben, (8. kép), melyet valószínűleg egy korai Aquincum környéki temetőből hurcoltak ide. 33 A portré arcrésze sérült, csak az arc ovális körvonala és a bal szem maradt épen, a szemhéj és a szemgolyó megmintázásával. Erősen mély hullámokba sütött S formájú hajhullámok övezik körül a homlokot, melyre négy sorban háromszögmintával jelzett fonatköteg csavarodik. Kétoldalt, mélyen a fül alsó részének a vonaláig — feltételezésünk szerint — egy rövid fátyol húzódhatott. Csak fátyolra következtethetünk, mert a Claudius-kori női portrékon megtaláljuk ugyan kétoldalt a csavart hajfonatot, mely lehúzódik a vállig, id. Faustina utáni periódusban pedig Manlia Scantilla, Plautilla portréján a fül mögött a csavart hajtincs ugyancsak lehúzódik a vállig 34 , de az id. Faustina-kori ábrázoláshoz, a fejtetőre húzott fonatkötegekből álló magas kontyhoz nem csatlakozik a kétoldalt leomló hajfürt. E Faustina-kori raktárréti portrét a homlokot keretelő mély S formájú hajhullámok a drezdai előképhez kapcsolják. M. Wegner feltételezése szerint a drezdai portré az egyik legkésőbbi id. Faustina-ábrázolás lehetett, melyet fiatalabb Faustina is átvett a legkorábbi hajviseletében. 35 Azt a feltevést, hogy a drezdai típus az egyik legkésőbben készült id. Faustina-ábrázolás, alátámasztja, hogy a másolatokon fátyollal együtt jelenik meg. A fátyol a császárnő poszthumusz ábrázolásaira jellemző. 36 A Vatikánban őrzik az Antoninus Pius emlékoszlopáról származó „Diva Faustina" fátyolos reliefet 37 , melynél a hajviselet (9. kép) azonban még a capitoliumi típusra utal, mint az érmek is dokumentálják. 38 A Wilton House-ban őrzött id. Faustina fátyolos portréja 39 is ehhez a típushoz sorolható. Raktárréti reliefünk ezzel szemben -— az erősen sütött homlokhullám miatt — a drezdai és a vatikáni fátyolos típus komponenseibői alakult ki. * Az aquincumi kőfaragók egyéni portréábrázolásnak induló alkotásain még homályosan ugyan, de id. Faustina arcvonásai is előtérbe kerültek (gondolunk itt az ovális arcra, duzzadt szájra, előreugró állra). Természetesen ennek a jelenségnek divat és propaganda háttere lehetett. A három típust (a capitoliumit, a drezdait, és a vatikáni fátyolosat) képviselő öt aquincumi kőemlék közül helyi viszonylatban az 1. sz. reliefet keltezhetjük legkorábbira. Megítélésünket azzal indokoljuk, hogy a női portrén még Sabina hatása jelentkezik 40 , a fêrfiportré még flaviusi technikát mutat. A síremléket keretelő architektonikus elem sem zárja ki, hogy ez a munka a II. század első felének utolsó évtizedében készülhetett. Későbbi időszakra tehető a fejlettebb stílust dokumentáló 2. számú reliefünk, ahol a fellazított haj, a futófúró használata, az éles kontúrok, a virágdíszes timpanon, a vázlatosan kiképzett palmettás acroterionok, a mellképes mezőt szegélyező féloszlopokkal együtt éppúgy, mint az Antoninus Pius-kori férfiportré, és az áldozati jelenet két figurájának kora Antoninus-kori frizurája is az időhatárt kiszélesítik a II. század közepétől legfeljebb 160-ig» A drezdai típusú 3. számú reliefünk és az ugyanezt az előképet idéző 4. számú portrénk, a „Diva Faustina" — fátyo174
