Budapest Régiségei 23. (1973)
ANYAGKÖZLÉSEK - Szilágyi János: Közöletlen kőfeliratok Aquincumból 147-158
valósággal fogadalmi kőoltárok sorai kísérik azokat, csakhogy hol annak előterében, hol a bástyák belső tövében kerülhetett sor válságos helyzetekre. A tárgyalt, újonnan talált felirattöredék is beleilleszkedik a fogadalomteljesítések láncolatába 57 . Természetesen (ehhez a megállapításhoz) csak • az eredeti helyükön (esetleg az eredeti felállítás közvetlen közelében) talált kőoltárkákat vehetjük figyelembe, és a másodlagos felhasználás eseteitől eltekintünk. A lelőhelyeknek már az első feltérképezé- B sénél feltűnik, hogy a táborerőd keleti védőfala tövében nem találtak fogadalomteljesítés-megörökítéseket. Ez a védőfal alighanem a Kis-Dunaág men- ^" tén vonult, és úgy látszik, hogy harcokra ezen az ol- 3- ké P- L sz- 223-ban állított kőoltárcsonk (a légiói erődfal • v .., , ..,.. r r i közelében) dalon nemigen került sor, meg különítmények sem Fragment eines im Jahre 223 u. Z. gestellten Steinaltars (in gyakran indulhattak ki a keleti kapun, ill. ebből az der Nähe der Legionsfestung) irányból sem igen érkezhettek vissza. A megmaradt feliratrész első rövidítése (AVG) sokféleképpen egészíthető ki 58 . Ha ez birtokos jelző eleje volt: Aug(usti), ebben a változatban a legkülönfélébb funkcióknak a megnevezéseit zárhatta le. Amennyiben (a consulokkal meghatározott év előtt nagyobb valószínűséggel !) a nap pontos megjelölésébe tartozik bele mint az Augustae-hónap rövidítése, e változatban is több lehetőség között választhatunk. Lehetett ablativus-esetben álló jelző, valamelyik naptári határnaphoz tartozóan, vagy pedig az Aug(ustas)szónak a rövidítésével állunk szemben, amely elé az „ante diem.. ."-kifejezés képzelendő el, sokféle sorszám lehetőségeivel. Fontos azonban az, hogy a két consul neveit határozottan egészíthetjük ki, és így biztosan állapíthatjuk meg a fogadalomteljesítésnek az évét. L. Mar. Maximus (másodízben) és L. Rose. Aelianus i. sz. 223-ban viselték a consuli tisztséget 59 , vagyis Alexander Severus uralkodásának az elején. E császár még alig második éve állott a római birodalom élén, és a szakirodalom általános megítélése szerint elődjének rövid idején belül jelentősebb harci esemény nem történt Pannóniában. 60 De hát Elagabal császár és hívei megölésének a hírére (222. III. 11-én) nem mozdult volna meg a külső ellenség vagy az elnyomott réteg Pannóniában? Valóban a kiterjedtebb életveszély fennállására utalóan (ebben a válságos időben, az interregnum idejében) szaporodtak a fogadalomteljesítések Aquincum térségében. Az óbudai temető területén három katonatiszt 61 , ismeretlen ponton Aquincum colonia két tanácstagja 62 ugyanebben az évben, a Miklós u. 6. táján a 222—224. évek között 63 emelt hálából kőoltárkát. Alighanem szintén i. sz. 223-ban örökítette meg ismeretlen személy kőbe vésetten a köszönetét 64 , egy fegyvertárőr és legalább hat társa, a Kunewalder-téglagyár területén. Ugyancsak i. sz. 223-ban építették fel — a tagok közadakozásából — az egyik collegium lakomaházát 65 ; a feliratban nem hangsúlyozzák, hogy lerombolódott épület új megépítéséről lett volna szó, de mindenképpen a császári Victoria iránti hódolattal állunk szemben. 4. Ugyancsak annak a villának a terében (III. Meggyfa u.), amelyet az aquincumi katonaváros északi peremén tártak fel, került elő (1958 őszén,—az egyik kutatóárkunk felső kevert rétegében — egy kőoltárka, nagyon porózus felülettel (4. kép). Négysoros feliratából egy-egy betű morzsolódott le: az 1. sor kezdetén, ill. a 3. és a 4. sor végén 66 . De az is lehetséges, hogy a kőoltárka tetején, az előreugró fejezeten egész sornyi betű kopott le. A felirat kiegészítésére a javaslatunk: [Mithrae? Soli?] | [i]nvicto deo Aeli(us) | Calvis[i] | us ex v(oto) [f(ecit)] Az invictus jelzőt viselték ugyan a fogadalmi kőoltárok felirataiban más istenségek is, így pl. Hercules 67 több esetben, de általánosabban Mithras alakját ruházta fel ilyen nagy bizalommal tisztelőinek a hite 68 . A fogadalomteljesítő személy egyéni neve (Calvisius) első előfordulás Pannoniában, eddig ilyen nomen vagy cognomen ismeretlen itt 69 , de a Calvius nomen-re két példát is regisztrál Mócsy A. 70 , Pannónia egyéb részeiből. A név Észak-Itáliából indult ki. A Calvisius mint cognomen Noricum tartományban bennszülöttnek a neveként szerepel 71 , és Comum tanácsának az egyik tagja is ezt a nevet viselte 72 . A kőoltár keltezésére határozott támpontjaink nincsenek 73 . Legutóbb Callies H. utalt arra, hogy a 151
