Budapest Régiségei 23. (1973)

ANYAGKÖZLÉSEK - R. Pető Mária: Rákoscsabai római kori fémlelet 121-127

JEGYZETEK 1 A lelet feldolgozásának engedélyezéséért a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Osztálya munkatársainak ezúton mondok köszönetet. 2 L. sz. 65.1.25. H. 19,5 cm Sz. 6,3 cm 3 Budapest Természeti Földrajza. Szerk. Pécsi Márton. (Bp. 1959.) 155. 4 A 2. jegyzetben i. m. 20. ábra. 5 Tompa F.: Őskor. Bp. Tört. I. (Bp. 1942.) 1—121. 6 Nagy L. : Az Eskü téri római erőd, Pest város őse, Bp. 1946. 7 Nagy L.: Aquincum és a késő római védőrendszer. Bp. Tört. I. (Bp. 1942.) 747—767. 8 Szilágyi J. : A Rákospatak menti római erődítmény és fahíd. Arch. Ért. 76. (Bp. 1949.) 73—77. 9 Nagy G.: Budapest az őskorban. Bp. Rég. 1904. 87—157. Tompa F.: Bud. T. I. 131. 10 Szántó G.: Rákoscsaba község leírása, a régi és újkori ismertetése. (Rákoscsaba 1912.) 11 Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis-SoltKiskun Vármegye. I. köt. Bp. 1910. Márcon, L. : A vármegye őskora. 187. 12 Alegio signifereire 1. Nagy T: Arch. Ért. 1942. 277. o. 55. j. 13 „A 2. sz. felirat 4/5. sorainak vagy az olvasata, vagy a feloldása hibás. Közvetlenül az istennevek után nem következhet a v.s.l.m. formula, vagy ennek egyik változata és nem maradhatott ki az oltárkő állítójának a neve. Amenynyiben a felirat 5. sorában az OMV betűcsoport előtt csupán egy betűnyi hely hiányzik, ebben az esetben a Silvano kiegészítés kézenfekvő ; de akkor utána az oltárkő állítójának neve kellett, hogy következzen M( ) V[( )] tehát egy M(arcus) V[al(erius)], vagy ehhez hasonló személynév. Amennyiben viszont az 5. sor elején .3 betű törött ki, úgy a Silv[an]o kiegészítés semmiképp sem állhat meg, hanem mindjárt Nep[t]uno után az oltárkő állítójának neve következett." (Nagy Tibor megjegyzése.) Nagy Tibor szíves segítségét köszönöm. 14 Dr. Módis László főigazgató fáradozásáért ez úton is köszönetet mondok. 15 Hálás köszönetemet fejezem ki a balassagyarmati, szentendrei, székesfehérvári múzeumok igazgatóinak, hogy a Mezőgazdasági Múzeum Munkaeszköztörténeti Archívumában szereplő, anyagukat összehasonlítás céljából rendelkezésemre bocsátották. 16 B. Bónis É. leletmentése 1951. Thomas E.—Szentléleky T. : Vezető a Veszprémi Bakonyi Múzeum régészeti kiállításaiban. Bp. 1959. 17 White, K. D.: Agricultural implements of the Roman World. Cambridge 1967. 83. 18 Kuzsinszky B.: A Balaton környékének archeológiája. (Bp. 1920.) 82. ábra. 19 5. Thomas, E. : Römische Villen in Pannonién. (Bp. 1964.) 96. ábra. 20 Székesfehérvár, István király Múzeum Lt. sz. 60.7.62. 21 Szentendre, Ferenczy Károly Múzeum Lt. sz. 53.1.192. 22 Patay, A.: A szőlőtermesztés története hazánk területén a legrégibb kortól a IX. század végéig. A Kertészeti és Szőlészeti Egyetem disszertációja. (Bp. 1965.) kézirat 23 Budapesti Történeti Múzeum Lt. sz. 39.621., 39.663., 42.592. 24 White, K. D.:i. m. 93. 25 Szentendre Ferenczy Károly Múzeum: Lt. sz. 53.1.195., 53.1.220., 53.1.222. 26 Balassagyarmat, Palóc Múzeum Lt. sz. 51.346—347., 51.349. 27 Nagy Tibor szíves közléséből tudom, hogy az 5. képen bemutatott nyélcsöves szekerce típus a Duna-vidéken ritka, nálunk nyugati típust képvisel. 28 Kocsiirodalomhoz 1. Gaul K. : Ókori kocsik helyreállítása a somorodi sírlelet alapján Arch. Ért. (1889) 193—205. Azonkívül Alföldi A., Fülep F., Radnóti A. e témával kapcsolatban megjelent tanulmányait. 29 Balassagyarmat Palóc Múzeum Lt. sz. 51.438. 30 Hoffiler, V. : Római fegyverek a Magyar Nemzeti Múzeum kőemlékein. Arch. Ért. 29 (1909) 314—328. ' 31 A 30. jegyzetben i. m. 327.4. sz. 32 Nagy L. : Ácsszerszámokból álló tömeglelet az aquincumi múzeumban. Bp. R. 12. (1937) 155—178. t>