Budapest Régiségei 23. (1973)

TANULMÁNYOK - Bertalan Vilmosné: Adatok Óbuda középkori helyrajzához 99-112

JEGYZETEK 1 Györffy György: Kurszán és Kurszán vára. Bp. Rég. XVI. (1955) 9. — Fügedi Erik: Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán. TBM XIII. (1955) 7—56. — Jankovich Miklós: Adatok Óbuda középkori helyrajzához. Bp. Rég. XVIII. (1958) 487—98. — Kumorovitz L. Bernát: Idősb Erzsébet királyné építkezéseinek történetéhez. TBM XVII. (1966) 9—25. 2 Bertalan Vilmosné: Az óbudai prépostság középkori templomjának maradványai. Budapest Műemlékei II. (1962) 399—401. 3 BTM K.O. 57. 58.1. lt. sz. 4 Entz Géza: Un chantier du XI

e siècle a Zalavár. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux Arts 24. (1964) 17—46. 5 Bártfai Szabó László : Óbuda egyházi intézményei a középkorban. (1935) 71. 44. 6 Bártfai Szabó László: i. m. 108. 144. 7 Bártfai Szabó László : i. m. 112. 156. 8 Bártfai Szabó László: i. m. 69. 39. 9 Bártfai Szabó László : i. m. 84. 65. 10 Bártfai Szabó László: i. m. 87. 77. ... prope claustrum Beáta Virginis in Veteri Buda a parte ville Zenthyacapfalva. — Bertalan Vilmosné: Ásatási jelentés. Bp. Rég. XIX. (1959) 261. 11 Bertalan Vilmosné: Leletmentési dokumentáció. BTM Adattár. 12 BTM K.O. 71. 93. 1. lt. sz. 13 Bercsényi Dezső : XI. századi királyi kőfaragó műhely Budán. Bp. Rég. XIII. (1943) 257—293. 1. 2. kép. 14 Dercsényi Dezső: i. m. 4. kép. 15 Bertalan Vilmosné: Ásatási jelentés. Bp. Rég. XX. (1963) 537. 16 Bertalan Vilmosné jelentés. BTM Adattár. 17 Bertalan Vilmosné jelentés. BTM Adattár. 18 Bertalan Vilmosné: Ásatási jelentés. Bp. Rég. XXII. (1971)397. 19 Györffy György, i. m. 21—22. 20 Fügedi Erik, i. m. 10—14. 21 Bertalan Vilmosné: Leletmentési jelentés. BTM Adattár. —- Jankovich Miklós, i. m. 487—498. A szerző feltételezi, hogy a klarissza kolostor a Lajos u. 158-cal szomszédos. 22 Bártfai Szabó László, i. m. 88, 82. 23 Bertalan Vilmosné: Leletmentési jelentés. BTM Adattár. 24 Bertalan Vilmosné: Jelentés a Lajos u. 158. sz. régészeti kutatásáról. Ue. kötetben. 25 Gerevich László : Gótikus házak Budán. Bp. Rég. XV. (1950) 121—129. 26 H. Gyürky Katalin: Adatok a budai Szent Péter külváros topográfiájához. Bp. Rég. XXII. (1971) 237—240. A szerző cikkében analógiák alapján a mai Corvin tér és Fő utca sarkán 1686 után fegyverraktárként használt épületet, áruraktár, kereskedőházzal azonosítja. Az óbudai épület alaprajzában közelebb áll a brassói városháza XIV. sz.-i részéhez, melyet a XVI. sz.-ig kereskedőházként használtak. Az épületre Feuer Istvánné hívta fel figyelmemet. — Kronstadt I. Gustav Treiber: Das Rathaus. 50. tábla 163—164. és Gustav Treiber: Das Kaufhaus. 52. tábla 169—174. 27 Budapest Műemlékei I. (1955) 531—532. 28 Budapest Műemlékei I. (1955) 364. 290. ábra. 29 Kumorovitz L. Bernát, i. m. 14. 30 Bártfai Szabó László, i. m. 95. 102. 31 Bártfai Szabó László, i. m. 109. 147. 32 Fügedi Erik, i. m. 44. 30. j. 33 Bártfai Szabó László, i. m. 108. 145. 34 Bertalan Vilmosné: Ásatási jelentés. Ue. kötetben. 35 Bertalan Vilmosné: Ásatási jelentés. Ue. kötetben. — Szilágyi János szóbeli közlését és a felmérési rajz publikálásának engedélyezését ezúton is köszönöm.—Szilágyi János: Az Aquincumi Múzeum ásatásairól. Bp. Rég. XVI. (1955). 36 Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei. 1002—1599. (1938) 346. 71. 37 Bártfai Szabó László, Óbuda ... 82. 1 jegyzet. — Sz. Póczy Klára: Aquincum a IV. században. Bp. Rég. XXI. (1964) 36. 58. 38 Szilágyi János dr. kutatásai során az 1950-es években a Föld u. 8-ban és a Gyűrű u. 4-ben középkori cserepek kerültek elő, melyek a BTM Középkori Osztály leltárában 56.16.1, 56.16.2, 56.16.3, és 57.18.1, 57.18.2. alatt szerepelnek. — Bertalan Vilmosné: jelentés ue. kötetben a Kerék u. 13. és 15. határán meghatározott középkori leletekről. A Gyűrű u. 5. és a Föld u. 13. alatt véleményünk szerint középkori pincék húzódnak. 39 Gárdonyi A.: Az óbudai Fejéregyház problémája. Történetírás. I (1937) — Óbuda és környéke a középkorban. Bp. Rég. XIV. (1945) 578. — Bártfai Szabó László: Óbuda egyházi intézményei a középkorban. (1935) 14. 40 A határjárásban említett „fossatum ante castrum" véleményünk szerint az egyik korai periódusú római tábor K—Ny-i irányú árkát jelenti, melyet részben még a római időben feltölthettek, és egy ÉNY—DK-i nagy utat vezettek át rajta. Feltehetőleg ennek az ároknak a K-i szakaszát használják fel a középkorban a vár É-i árkaként. A római sáncárkot és a késő római utat találta meg az 1971. évi ásatás során dr. Nagy Tibor a Pacsirta u. 14., 16. és Szőlőkert utca közötti területen. Köszönetet mondunk az ásatónak a terület bemutatásáért. Ennek a római útnak a folytatása lehet a „sárga sáv"-ként említett terület a Bécsi úti kísérleti lakótelep helyén (Újlaki, majd Viktória téglagyár telke). Az út egyes szakaszain középkori leletanyag is került elő. Bártfai Szabó L. : Óbuda egyházi intézményei a középkorban (1935) 14—50. 41 Gerevich László : Az óbudai királynéi vár maradványai. Bp. Műemlékei II. (1962) 372—378. 42 F. Tóth Rózsa: Régészeti Füzetek 10. (1958) 45. 43 Sz. Póczy Klára, i. m. 57. 7. 44 Rózsa György: Buda — Pest régi látképei (1963) Kat. 74. XV. t. 45 Rózsa György, i. rn. kat. 67. XVII. t. 111