Budapest Régiségei 23. (1973)
TANULMÁNYOK - Bertalan Vilmosné: Adatok Óbuda középkori helyrajzához 99-112
12. kép. Lajos utca 168. körül feltárt épület és útmaradványok Im Bereich der Lajos-Gasse Nr. 168 erschlossenes Gebäude und Straßenreste a klarissza kolostor közelében kőből árucsarnokot építtetett 29 .1394-es oklevél 30 eladásra kerülő házat így határoz meg : „... prope claustrum sanctinomialium iuxta appatecam existentis a parte aquilonali adiacentem..." Egy 1475-ben kelt oklevél pedig a kolostor közelében fekvő házsort említ: „in ordine sessionum seu domorum nostrarum apotecalium." 31 Az apotékának nevezett ,,.'•... pro statu et mansione apotecariorum" céljára az épület rendeltetésére vonatkozólag a kereskedőcsarnok 32 értelmezést fogadtuk el. A Domus apotecariorum meghatározásánál piactérre is utalnak. A királynői városrészben levő piactérről beszél az 1472-es oklevél 33 is, melyben Szilágyi Erzsébet meghagyja a városi hatóságoknak, hogy az óbudai piacon az apácák lerombolt székét helyezzék vissza, s a mészárosokat hívják fel, hogy az apácák jövedelmét fizessék meg. Jelentős középkori objektum maradványai kerültek elő a Lajos u. 160. és 163. udvarán (10. kép), sőt részletei az úttest alatt is folytatódnak. A palotaszerű épület udvarán a késő középkorban csorgókút állhatott, melynek vízvezetékrendszeréből egy szakaszt a Lajos u. 165. sz. alatt tártunk fel 34 . A legkorábbi középkori falak római falakra támaszkodnak. Késő középkori utcára és házsorra engednek következtetni a Lajos u. 165. és 168. sz. épületek közötti telkeken talált maradványok. Az itt feltárt középkori falrészletek a mai utcavonalra — mely ezen a szakaszon késő középkori utca helyén húzódik — merőlegesek, illetve azzal párhuzamosak 35 . Az úttest területén feltárt középkori utca építésével vágják át azt a nagyméretű, feltehetőleg késő római épület falát, melyet dr. Szilágyi János a Lajos u. 166. és 179. sz. telkeken tárt fel (12. kép). Ettől a késő középkori utcarendszertől eltérő középkori beépítést találtunk a mai Lajos u. 165. területén. Ezen a területen XI— XII. sz-i hullámvonalas kerámia is került elő (13. kép). Óbuda területén több helyen találtunk még középkori épület- és útnyomokat, melyeket azonban összefüggő épületté vagy épületcsoporttá még nem lehet kiegészíteni. A maradványok és ezek a szórványleletek azonban a kutatás további helyét jelölik meg és felhívják a figyelmet a nagyobbarányú feltárás szükségességére. A város középkori topográfiájára vonatkozó egyik legfontosabb forrásunk Nagy Lajos 1355-ös oklevele 36 . Az oklevélben foglalt határjárás utolsó része keresztül haladva Óbudán kettéosztja a várost. „... abinde versus meridem per murum dirutum cuius lapides usque ad finalem lapidem sunt prometis signati et abinde per quandam metam terram ad murum curie fratrum minorum cuius porta respicit versus ecclesiam Albam Beata Virginis, et ab ,„,,,„ ™„ , ,. , , . , . . „ , 13. kep. XI— XII. századi edénytöredékek Óbudáról hinc transeundo vicum circa allogmm seu domum Gefäßfragmente aus Óbuda, IL— 12. Jh. 107
