Budapest Régiségei 23. (1973)

TANULMÁNYOK - Kőszegi Frigyes: Adatok Zugló őskori településtörténetéhez : későbronzkori település a Budapest XIV. ker. Vízakna utcában 9-37

KŐSZEGI FRIGYES ADATOK ZUGLÓ ŐSKORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉHEZ (Későbronzkori település a Budapest XIV. ker. Vízakna utcában) 1967 nyarán bejelentés érkezett, hogy a Budapest XIV. ker., Vízakna u. 41/b sz. alatti telken családi ház alapjának kiásása során edénytöredékek, állatcsontok, valamint bronzbalta kétrészes, homokkőbe vésett öntőmintája került elő. A bejelentés nyomán kiszálltunk a helyszínre, azonban a ház alapgödrének oldalfalában nem sikerült a leletek jellegének megfelelő telepjelenségeket megfigyelnünk. Azonban a szom­szédos, 43. sz. alatti telek épülő társasházának körzetében az eddigiekhez hasonló cserepek hevertek, ame­lyek az ott dolgozó munkások szerint az épület földmunkáinál kerültek napvilágra. Elmondották, hogy az alap homokjának kitermelésénél elég sok cserép és állátcsont bukkant felszínre, amelyekből sajnos csak néhány darabot sikerült meglelnünk. Annak ellenére, hogy komolyabb települési objektum nyomára nem bukkantunk, elsősorban az öntőminta érdekessége, valamint a meghatározható cserépanyag ritkasága miatt szükségesnek láttuk, hogy a területen leletmentő ásatást végezzünk. A leletmentést 1967 szeptemberében kezdtük meg azon a dombon, amelyen a szóban forgó telkek feküd­tek. Ez ä kisebb méretű homokdomb részét képezte a Rákos-patak mentén húzódó dombrendszernek, amelyről köztudott, hogy az elmúlt évtizedek tereprendezése során szinte teljesen lepusztították. Területünk egyébként a patak jelenlegi medrétől északra, több száz m-re helyezkedik el, de mégis —amint erről a ké­sőbbiekben szót ejtünk — a víz közvetlen közelében. Leletmentő ásatásunk első felületeit a Vízakna utca 45. sz. alatti, teljesen üres telken jelöltem ki, amely még az említett dombon, ill. annak északkeleti lejtőjén feküdt. E területen sajnos nem bizonyult túlságosan eredményesnek munkánk, miután számottevő leletanyag, a felszíni humuszrétegben lelt néhány szórványos cseréptől eltekintve, nem került elő. Azonban mégsem végeztünk teljesen hiábavaló munkát, ugyanis az 50 cm vastagságú humusz lebontása után közel m szélességű árokrészeket figyelhettünk meg a különböző felületekben. Ezen árokrészek, összeszerkesztésük után, délnyugati irányú árkot eredményeztek. Az árok átvágta a humusz alatti, mintegy 20 cm vastag, szürkés, szemcsés réteget, s egészen m-es mélységig lehetett követni a sárgásvörös altalajban. E telekrész már a domb lejtőjére esik, s ebben a mélységben az altalaj erősen átázott, „rozsdás" színű, amely a vizenyősebb helyekre jellemző. Az árok metszete lefelé szűkülő formát mutat; 60 cm mélységben 90 cm, 75 cm mélységben 60 cm szélességű, árokrészenként néhány cm-es eltéréssel. (7. kép). Miután a fentitől eltekintve más települési jelenségek nem mutatkoztak ezen a telken, a 43. sz. alatt folytattuk tovább feltáró munkánkat. Itt a társasház épülete és a 41/b sz. alatti telek kerítése közötti terüle­ten viszonylag elegendő helyünk maradt kisebb kutató felületek kijelölésére. Mintegy 40 m 2 kiterjedésű területet sikerült itt feltárnunk, s elég szép mennyiségű cserépanyagot és állatcsontot gyűjtöttünk össze. Ugyanezen a helyen sikerült rögzítenünk egy 80 cm-es mélységig beásott, szabálytalanul szegletes alap­rajzú gödör részletét, amely nyomon követhető volt a 10 m hosszú és 2 m széles felületrészekben. Sajnos a környező épületek és a kerítés miatt lehetetlen volt tisztázni a beásás teljes formáját és kiterjedését. A nagyméretű gödör fenekén, 80 cm mélységben három, egymással nagyjából egy vonalban levő, 20—25 cm átmérőjű cölöplyukat figyeltünk meg, ill. rögzítettünk. A nagyjából kkrek alaprajzú cölöplyukak 8—10 cm mélységig mélyedtek az altalajba. A háromból két cölöplyuk egy m-re volt egymástól, míg a harmadik tőlük három és fél m-re (1—3. kép). A gödörben és környékén a 40 cm vastagságú humuszréteg alatt mintegy 20—30 cm, helyenként 40 cm vastag, szürkés, szemcsés, meglehetősen hamus rétegből került elő a leletanyag; cserepek és állat­csontok. 80 cm alatt általában már tiszta, bolygatatlan, sárga, homok altalajra bukkantunk. Úgy tűnik, 9

Next

/
Thumbnails
Contents