Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Kőszegi Frigyes: Későbronzkori kutatások a főváros térségében 51-84

9 (1959) 214—-, — Szlovákiából, Erdélyből, Lengyel- és Németországból több B 1 típusú csákányt is ismerünk: Novotná, M.: PA 50 (1959) 15, Nestor, J.: I. m. 187—, 73. t, 14 Sírból származik az oroszi-pusztai és a zentai csákány: Tompa F.: BRGK 24—25. 86, 34. t., Arch. Ért. 18 (1898)287. 15 Az A1 variánsra vonatkozólag Id. a 12. jegyzet. Az ApaGaura—Hajdúsámson jellegű kincsleletek irodalmát 1: Mozsolics A.: Ant. Hung. 3 (1949) 22—, Acta Arch. Hung. 8 (1957) 137—, Acta Arch. Hung. 16 (1964) 217—. — Bona, I. : Acta Arch. Hung. 9 (1959) 226—. 16 Kőszegi F.: FA 9 (1957) 53—. 17 Foltiny I.: FA 3—4 (1941) 70. kép 2, Tompa F.: BRGK 24—25. 97, 45. t. 1. 18 Az Apa—Gaura—Hajdúsámson típusú kincsek horizontja egyidős a későaunjetitzi korral, a délnémet Lanquaid jellegű leletekkel, valamint az észak-európai Sögel II. fázissal. A leletcsoport párhuzamaira vonatkozólag a részletesebb irodalmat Id.: Kőszegi F.: A rákospalotai kincslelet. 21—. 19 Az alsónémedi és a rácegresi raktárleletben voltak ilyen karperecek : Bóna I. : i. m. 5. kép. A koszideri korszakot követő hazai halomsíros körből ismerjük a Szeged környéki lelőhelyekről (Bilisics, Szeged—Röszke, Bogárzó, Kiskundorozsma), Tiszakesziről, Ebedről, Rákóczifal várói stb: Reizner, J.: Arch. Ért. 12 (1892) 161—, 1. t. 4, Foltiny I.: A halomsíros és lausitzi kultúra nyomai Szeged környékén. Régészeti Füzetek 1957. 6. t. 1 b, 2 b, 10. t. 10 b, 14 b,— Milojcic, VI.: Zur Frage der Chronologie der frühen und mittleren Bronzezeit in Ostungarn. Actes de la III

e session Zürich 1950. Zürich, 1953. 256—, 14. kép 4, — Tompa F.: BRGK 24—25. 31. t. 16, 17. — Récsey V.: Arch. Ért. 12 (1892) 344, 2a—

b. 20 Stephan, E. : Die ältere Bronzezeit in der Altmark. Halle (Salle), 1956. 17—, 17, t. Q VII—XII. — Böhm, W.: Die ältere Bronzezeit in der Mark Brandenburg. Berlin

— Leipzig 1936. 10. t. 24. — Holste, F.: Hügelgräber von Locham. Marburger Studien 1938. 102—, 43. t. 2a—b, — Torbrügge, W. : Die Bronzezeit in der Oberpfalz. Kaimünz, 1959. 3, 5, 17, 18, — Eichorn, O: Sudeta 10 (1934) 26—, 1. kép, Eisner, J.: PA 33 (1922) 193—, 90. kép 28, — Kostrzewski, J.: Wiekopolska w pradziejach. Warszawa 1955. 191. kép, — Willvonseder, K. : Die mittlere Bronzezeit in Österreich. Wien 1937. 348, 419, 37. t. 1, 47. t. 1. 21 A rákospalotai mellett csak a nem teljesen hiteles dunántúli kincsből ismerjük a koszideri depot-k körében: Bóna I.: I. m. 221, 4. kép. A lovasberényi vatyai kultúrás temetőből Miske említ ilyen karperecet: Miske K.: Arch. Ért. 18. (1898) 317—, 2. t. 1. 22 Többek között Morvaországból, a blucinai kincsekből ismerünk ilyen karpereceket: Rihovsky, J.: SA 9 (1961) 14. kép. 23 Hasonló darabok vannak pl. a kosziderpadlási második és harmadik, a sárbogárdi, rácegresi, ráksi, szigligeti kincsekben: Bóna I.: I. m. 5. kép. 24 Torbrügge, W.: i. m. 46. t. 17, 18. — Holste, F.: Marburger Studien. 41. t. 7. — Willvonseder, K. : i. m. 331, 387, 23. t. 2, 3, 24. t. 2, 3, — Jilková, E. : PA 49. 1958. 6. képi. 25 Tompa F.: BRGK 24—25. 42. t. 1, 2. — Gallus S.: Arch. Ért. (1940) 138, 25. t. 4. — Mitscha-Märheim — Pittioni, R.: AAu 27 (1960) 11—, l. kép 2, Chropowsky, B.: AR 10 (1958) 190. kép 6, 7, 14. A regelsbrunni típusú tűkről írt összefoglalót Pittioni: Pittioni, R.: AAu Beiheft 3(1958) 70—. 26 Bóna L: im. 5. kép. — Foltiny I.: Ím. 7. t. 7—10, Milojcic, VI.: im. 16. kép 5. — Dehn, W.: Germania 30 (1952) 174—, 2. t. 27. — Kimmig, W. : Jahrbuch der RGZ 2 (1955) 65, 4. kép 13—16. — Holste, F.: Marburger Studien 42. t. 7. 27 Hajek, L. : PA 55 (1954) 26. kép 3, 4. 28 Lovasberényből, Vatya-Űjhartyánból, Pákozdvárról, a szelevényi Demeterpartról, a tószegi legfelső rétegből említhetünk többek között párhuzamos darabokat : Patay P.: i. m. 9. t. 7, 8,11. t. 10; Hampel J.: Arch. Ért. 14 (1880) 7. t. 2a—b; Banner J.—Bóna I.—Márton L.: Acta Arch. Hung. 10 (1959) 21. kép 1, 3, 22. kép 6, 11. 29 Mozsolics A.: Acta Arch. Hung. 8 (1957) 132, 4. kép 7. 30 A Százhalombatta—Kelebia jellegű kincsleletekről Mozsolics Amáliánál, illetőleg Bóna Istvánnál olvashatunk részletesebben: Mozsolics A.: Acta Arch. Hung. 8 (1957) 137—, Bóna L: i. m. 226—. 31 A délnémetországi halomsíros kör Locham horizontját F. Holste különítette el: Holste, F.: Marburger Studien 1938. 95—. A Holste és Willvonseder által továbbfejlesztett kronológiai rendszerezés helyett a Torbrügge által módosított, régi Reinecke szerinti beosztást alkalmazzuk. Ezek alapján a Holste-Willvonseder B B2 nagyjából a régi B Cl-nek, a B C pedig a B C2-nek felel meg: Torbrügge, W.: BRGK 40 (1959) 10. 32 Lomborg, B. : AA 30 (1959) 60—. — Kemenczey T. : Arch. Ért. 90 (1963) 169—. — Kőszegi F.: Arch. Ért. 91 (1964) 10—. 33 Mozsolics A.: Acta Arch. Hung. 8 (1957) 143—. 34 Bóna L: i. m. 222—; Annales Univ. Scientiarum Budapestiensis. Sectio Historica 3 (1960) 4—. 35 Uő: Antik Tan. 10 (1963) 82. 36 Nagy G. : i. m. 110—. 37 Tompa F.: Tanulmányok Budapest múltjából. 12—. 38 Uő: Budapest az Ókorban. 53—. 39 Nagy T. : Budapest Műemlékei II. 25—. 40 A solymári ásatásokra vonatkozólag I.: Valkó A.: Arch. Ért. 46 (1932—1933) 178—, Arch. Ért. 47 (1934) 165, FA 3—4 (1943) 99—. 41 Nagy T. : Budapest Műemlékei II. 26. 42 Uo. 27. 43 Érdy J.: Arch. Közi. 2 (1861) 29—. 44 Nagy T. : Budapest Műemlékei II. 25. 45 Patay P. : i. m. 84. 46 Nagy G.: i. m. 118—, — Tompa F.: Budapest az Ókorban. 77. 47 Radnóti A. : Budapest Műemlékei I. 32, 34. jegyzet, — Nagy T.: Budapest Műemlékei II. 26, 215. jegyzet. 48 Ortvay T. : Arch. Közi. 10 (1876) 85. 49 Nagy G. : i. m. 118—. 50 Tompa F.: Budapest az Ókorban. 66, 13. t. 31a—b 51 Tompa F.: Bud. Rég. 14 (1945) 16—. 52 Az Au típusú kardokra vonatkozólag 1. Hachmann, R.: Die frühe Bronzezeit in westlichen Ostseegebiet und ihre mittel- und südosteuropäischen Beziehungen. Hamburg, 1957. 133.— Lomborg, E.: AA 30 (1959) 65—. 53 Schreiber R.: Bud. Rég. 21 (1964) 297. 74