Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Kőszegi Frigyes: Későbronzkori kutatások a főváros térségében 51-84

talán azok a kultusztárgyak a legfontosabbak, melyeknek vallástörténeti jelentőségét nem szükséges indokolnunk. Ezek.feltehetőleg a váli kultúra népének társadalmi szerkezetéhez is értékes adatokat szolgáltatnak.

104 Széles kiterjedésű telep maradványait találta meg Tompa a Pünkösdfürdő szomszédságában, majd valamivel távolabb, feltehetően ugyenezt a telepet Szilágyi János is feltárta a Vízművek területén. Tompa leírása alapján itt szegletes alapú lakógödrök kerültek elő cölöplyukakkal. A gödrök egyikében tűzikutyákat is leltek. Tompa feltételezi, hogy a szegletes alapú gödör lakóház volt. Ugyanerről a telepről több égetőkemencét is említ.

105 Nagy Tibor szerint ezek a házak favázasak, vesszőfonatosak voltak, amelyet agyaggal tapasztottak ki és nyeregtetővel fedtek.

106 A telepről közölt leletanyagban a váli kultúra tipikus edénytöredékeit látjuk viszont.

107 A BTM gyűjteményében levő anyagból a magas fülű bögrék még a korai periódust idézik. A váli kultúra korának felelnek meg az edényfejű tű és az öntőminták is. Külön figyelmet érdemel az ugyanitt megtalált vizesárok, amely a telepet vette körbe. Békásmegyer déli határából valószínűleg urnasírhoz tartozó leleteket említ Tompa. E leletek — különösen a félholdas beretva — már a kultúra legvégét képviselik.

108 Nem lehetetlen, hogy a lelőhely összefüggött a Vöröshadsereg úti temetővel. Ugyancsak nagyobb urnatemető maradványai kerültek elő a Kossuth Lajos üdülőparton.

109 A szomszédos Bányászati üdülőben G. Csánk Veronika mentett meg urnasírhoz tartozó edényeket.

110 A Pünkösdfürdőről közölt edények is sírok tartozékai voltak, talán éppen a Vízműveknél előkerült telep lakói által használt temetőből.

111 A fenti leletfelsorolás alapján nem lehet kétséges, hogy Békásmegyer térsége a kultúrának talán legsűrűbben lakott területrésze volt. Békásmegyertől északra és délre egyaránt nyomon követhetjük a Duna közelében, a magaslati helyeken megtelepedő váli népességet. Garády Sándor a Pusztatemplom mellett viszonylag korai jellegű sírokat tárt fel.

112 A főváros határain túl, Budakalászon újabb telep nyomait találtuk meg, ahol a paticsok tömkelege a lesározott alapú házak egész sorát jelezte. Az ezek közé beásott szemétgödrökből a kultúra jellegzetes telepmaradványai kerültek elő.

113 Az Állami Gazdaság területén levő lelőhelytől keletre egy urnatemető több sírja látott napvilágot.

114 Pomáz térségéből több jelentős településről is tudomásunk van. Ezek lakói a környéken húzódó dombvidéken kedvező életfeltételeket találtak, ugyanakkor védelmüket is jól megszervezhették. Ezért nem meglepő, hogy erődített telep is előfordul a térségben. Gallus Sándor ásatásai nyomán kőalapú boronaházak maradványai bukkantak elő. A házakban a váli kultúra leleteit találták meg.

115 Igen hasznos munkát végzett Pomáz területén Sashegyi Sándor műkedvelő régész, s ennek köszönhető számos későbronzkori és urnasíros korszakba tartozó lelőhely rögzítése. Pomáztól még északabbra, Szentendréről, több telepet és temetőt tartunk számon. Ezek közül elsőként a monostorszigeti urnatemető említhető meg. Ennek kövekkel körberakott urnafészkei, valamint az itt előkerült hamvasztóhely jó adatokat nyújt a kultúra részletesebb analíziséhez.

116 A sziget déli felében a sírokhoz tartozó telepet is megtalálták. Itt is előkerültek a telepet övező vizesárok nyomai.

117 A szentendrei vasútállomás területéről ugyancsak településből származó leleteket ismerünk. Ezek között a váli kultúra korábbi szakaszának típusai dominálnak.

118 Békásmegyer térségétől déli irányba haladva a kultúrát képviselő leletegyüttesek száma továbbra sem csökken. Mindenekelőtt Óbuda számos lelőhelye érdemel figyelmet. A külső Szentendrei úton árokásás alkalmával kerültek elő leletek.

119 Nagy Tibor a Gázgyár területéről urnasírt, a Hajógyárszigetről cserepeket említ.

120 Jelentősnek látszik a Garády Sándor által a Bécsi úton végzett leletmentés, amely földbe vájt tűzhelyekkel ellátott kunyhókat, valamint kemencéket eredményezett. Az itt előkerült edénytöredékek egy része grafitos, s már a H C periódushoz köthető, más része még a váli kultúra formáit jelzi.

121 A Bécsi út mentén feltárt lelőhely már a főváros határain kívül eső pilisi medencébe vezet, Dorog térségén keresztül, Esztergom magasságában ismét elérjük a Duna vonalát. A Dorog környéki számos lelőhely, így a pliscsabai és a kesztölci temetők igazolják, hogy a kultúra népe előszeretettel telepedett meg a már ismert útvonalak mentén.

122 A Duna-könyök területét keresztben átvágó út környékét megszálló váli településekre Patek Erzsébet is utalt, amikor a brigetiói római útvonal mentéről származó leletekre hívta fel figyelmünket.

123 A főváros budai oldalán szinte már belterületen, három igen fontos települési központ rajzolódik ki. A Tabán, a Gellérthegy és a budai Várhegy e korszakban egyaránt lakott hely volt. A két utóbbi telep esetében a védelmi szempontok lehettek előtérben a betelepedés idejében. Nagy László a Várhegyen szemétgödör maradványait találta meg, s ebben a kultúra edénytöredékeit.

124 A település nagy részét a középkori 66