Budapest Régiségei 22. (1971)

JELENTÉSEK - Gábori Miklós: Jelentés az 1965. évi kínai tanulmányutamról 437-443

filcül'-. ^ f ':M

::

MËSÊÊXmaSSËm 4. kép. Állatszobrok a Ming-sírokhoz vezető úton Statues d'animaux sur la route conduisant aux tombeaux des Ming ismert leleteivel jóval feltűnőbb ösz- v szefüggések láthatók. A leletanyagot a nálunk elfogadott meghatározással és tipológiai-statisztikai módszerrel módom volt terjes egészében j megvizsgálni, ahhoz azonban, hogy közvetlenebb összetevőit megismerjem, szükséges lett volna — többek közt — a Csukutien 15. lelőhely anyagának hasonló feldolgozása is. (A részletesebb adatokat e jelentés természetesen nem tartalmazhatja.) Siara-osso-gol ásatási és gyűjtési anyagát ugyanezen intézetben szintén megvizsgálhattam.

6 Az Ordosz-vidéknek ez a viszonylag régi lelőhelye eléggé hasonló az előbbihez, és annak ellenére, hogy a publikációk inkább moustiéri jellegeit emelték ki, még pengésebb, fiatalabb (?) jellegű, mint Shoui-tung-koeu. Az eszközkészlet tipológiai szempontból egyszerűbb, „sematikusabb" és a két lelőhely összevetése után az elképzelt távolabbi kapcsolatok gyengébbeknek tűnnek — talán csak a Góbiig követhetők. Sokkal fontosabb volt számomra a Tingtsun-i leletanyag, melyet 1953-ban tártak fel Szecsuanban.

7 Ennek a középső-paleolitikumnak a típusai határozottan az európai moustiéri kultúrára emlékeztetnek, egészen markáns formákból állnak. A sötét színű nyersanyagból tökéletes megmunkálású moustiéri kaparótípusok fordulnak elő — gyakran levallois kivitelűek —, emellett vaskos, nagy méretű hegyek, „pie"-szerű eszközök, diszkoszok stb. találhatók, Az egész ipar nagyméretű formákból áll. Egy részük sajnos még publikálatlan. Az említett kapcsolatok vizsgálata szempontjából ez az egyik legfontosabb leletanyag. Anélkül, hogy a hasonlóságokat itt részletezném, rendkívül közel áll az A. P. Okladnikov által gyűjtött DK-mongóliai Bajan-obo paleolitikumához, s szinte meglepő, hogy a távolság ellenére ilyen fokú hasonlóságok lehetségesek. Valószínűnek látszik, hogy hasonló leletek fordultak elő Szinkiangban, és ezek a távoli összefüggések egy másik irányba egészen a Tien-Shan vidékéig, pl. a hodzsikenti paleolitikumig vezetnek

8

. Utóbbi D-i kapcsolatait — még nagyobb távolságú áthatással— A. P. Okladnikov is felismerte. Úgy látszik, hogy egy interstadiális jellegű időszak alatt kapcsolat állt fenn az Ekínai terület és a mongol fennsík között, majd az eddigi ismereteink szerint hosszú időszak után csak a jégkor végén volt összefüggés közöttük. Sajátságos, hogy bizonyos primitív eszközformák ekkor még mindig éltek és Mongólia É-i részén, ill. a bajkáli „epipaleolitikumban" jelentkeznek. Az intézetben még egy kisebb leletegyüttest ismertem meg, Csukutien 15. lelőhelyéről. A publikációkhoz képest meglepő volt ez a leletegyüttes. p. Rendkívül kisméretű, kvarcitból készült esz- ,'..-, A w

. , , , ., 5. kep. A Mmg-sirok lejarata közei mellett makrolitika fordul elő és egyes esz- L'entrée des tombeaux des Minges 439