Budapest Régiségei 22. (1971)

JELENTÉSEK - Gábori Miklós: Jelentés az 1965. évi kínai tanulmányutamról 437-443

GÁBORI MIKLÓS JELENTÉS AZ 1965. ÉVI KÍNAI TANULM ANYUTAMRÓL 1965 végén a kulturális egyezmény keretében tanulmányúton voltam a Kínai Népköztársaságban. A terület nem volt számomra teljesen idegen. 1961. évi mongóliai munkám végén rövid időt Pekingben töltöttem és részben már ekkor megismerhettem azokat a leleteket — kiindulópontokat —-, melyek a belső-ázsiai paleolitikum és mezolitikum viszonylatában fontosak. 1965 elején stockholmi tartózkodásom alatt az erről a területről származó, a Hedin-expedíciók által Belső-Mongóliában gyűjtött anyagot és a még korábbi gyűjtések publikálatlan leleteit vizsgáltam meg. A már közzétett monográfiákban ugyanis —, éppúgy, mint az Andrews-expedícióéban is —, olyan kisebb leletek tűntek fel, melyek feltehetően paleolit korúak, de más területekkel való összefüggésük még teljesen tisztázatlan.

1 A régibb expedíciók után az utóbbi években Mongólia DK-i határvidékén, valamint jóval északabbra az Orkhon-folyó teraszán újabb, középső-paleolit jellegű leletek kerültek elő.

2 Minthogy ezek anyagát a lelőhelyükkel együtt ismertem, még érdekesebbé vált a kínai területen fekvő l.kép. Csukutien. Előtérben a Sinanthropus lelőhelye (locus 1.) háttérben a 1 l"Vi 1 vfu'f i u t" TW ÉTVTV lelőhely múzeuma leioneiyeK ieiteteiezneto DK ÜJN Y Choukoutien. Au premier plan la Localité 1, lieu de découverte du Sinanthrope irányú összefüggéseinek kérdése — és ebben az É-kínai leletanyagok (Shoui-tung-koeu, Siara-osso-gol, Tingtsun, stb.), valamint a Góbiban talált paleolit nyomok helyzete. Ezeket az összefüggéseket többször érintettem,

3 de a régibb vagy a nem teljes publikációk és ezeknek másodharmadkézből való interpretálása nem látszott elegendőnek. A belső- és külső-mongóliai sivatagi és a délibb sztyeppe-régió az Ékínai területtel — valószínűleg rendkívül hosszú sávban — két időszakban függött össze : a középső-paleolitikum „levallois-moustiéri" iparainak, és sokkal későbben, a mezolitikum idején. A két időszakból, túlnyomó részben természetesen az utóbbiból, származik az említett expedíciók hatalmas mennyiségű anyaga is, melynek egy része visszakerült Kínába. A két korszak között leletek alig vannak, de az Észak-Kína és a Bajkál-vidék, Észak-Kína és Szinkiang közti kapcsolat kérdése szinte minden erről a területről meg-