Budapest Régiségei 22. (1971)

JELENTÉSEK - Wellner István: Leletmentések az aquincumi canabae déli szélénél 411-418

WELLNER ISTVÁN LELETMENTÉSEK AZ AQUINCUMI CANABAE DÉLI SZÉLÉNÉL A Budapest II. ker. Lajos utcában 1958-ban leletmentés során előkerült római

1 és középkori falmaradványok folytatásának kikutatására Bertalan Vilmosnéval a Lajos u. és Sajka u. ÉK-i sarkán levő telken újabb ásatást végeztünk 1964. április 14-től máj us 18-ig. K—Ny-i kutatóárkunk a Lajos utca járdaszegélyétől számított 4—23 m között (1. kép) egy megújított, nagyjából É—D-i irányú római kori úttestet — minden valószínűség szerint a limes-utat — vágott át. (2. kép). Az úttest alapozása a bolygatatlan sárga talajra állított nagyobb szabálytalan kövekből áll, melyre kisebb köveket, kőzúzalékot, majd egy kb. 20 cm vastag sóderos réteget helyeztek. Ebbe ágyazták be a szokásos, szabálytalan formájú, 4—5 cm vastag kőlapokat. Efölött még egy, kb. 15 cm vastag, kemény, sóderos felületet találtunk. (3—4. kép). Az úttest középen domborodó, koronájánál a vastagsága kb. 75—80 cm lehetett, a két széle felé ez kb. 20—25 cm-el csökkent. A kőlapokkal fedett réteg a mai járdaszint alatt 255 cm mélyen feküdt. (5. kép.) Az efölötti, kemény sóderos felület valószínűleg egy későbbi útjavítás eredménye, bár nem kizárt, hogy eredetileg is ez volt a tulajdonképpeni járószint. Fölötte 15—20 cm kevert föld, majd egyenetlen, kb. 40 cm vastag sóderos, kőzúzalékos réteg következett, az úttest közepén, mintegy 3 m szélességben. Talán későrómai, vagy kora középkori út volt, de lehet, hogy csak letaposott épülettörmelék. Az úttest Ny-i oldalán eredeti helyükön találtuk a szegélyköveket is. A K-i oldalon már hiányoztak; az út meglevő, mérhető szélessége az alapozásnál 5,40 m. A többszöri beásás miatt az út szintjének szélessége nem állapítható meg pontosan. Korhatároző anyagot itt nem találtunk, a környező hasonló rétegek leletei alapján az út első periódusának építési idejét a II. sz. elejére tehetjük. Nagy Tibor feltételezése szerint

2 a limes-út Aquincum—Albertfalva közötti szakasza már Traianus alatt elkészült. Az utat a következő évtizedekben valószínűleg megújították a burkoló kőlapokra döngölt 15 cm vastag sóderos réteggel. Az úttestnek ezt a második építési periódushoz tartozó részét későbbi beásások erősen megrongálták ; így darálására nem vállalkozhatunk. Lehetséges, hogy Caracalla 214-es látogatásakor is végeztek ezen a szakaszon útjavítást

3

, ez azonban feliratos emlékkel nem bizonyítható. A CIL III. 3710 sz. alapján viszont feltételezhetjük, hogy Severus Alexandernak 229—230-ra várt — egyébként elmaradt — látogatására Aquincum körzetében helyreállították a limes-utat.

4 Az úttest fölött közvetlenül XIII. sz.-i kerámiával datált kevert réteget találtunk. így nyilván a középkorban is használták a római utat. Jankovich Miklós a Lajos utca vonalában haladó via principalis maradványával azonosítja egy 1334-ben kelt oklevélben említett „via magna"-t.

5 Sajnos az úttestet csak 120 cm hosszúságban tudtuk tisztázni az akkor még álló Lajos u. 37. sz. ház, illetve a 35-ös sz. telken levő újkori pince miatt, mellyel a római rétegeket teljesen szétdúlták. A Lajos u. 37—39. és 41. sz. házak lebontásakor, illetve ezek helyén az új épületek alapozásakor az úttest É-i folytatását nem sikerült megtalálni. Csak a Szépvölgyi út sarkán levő telek D-i oldalán tudtuk metszetben az út Ny-i felét megfigyelni. Többi részét valószínűleg a telken volt XVIII. sz.-i pince és XIX. sz.-i csatorna építésekor rombolták szét. 1964 nyarán az előbb említett (Lajos u. és Szépvölgyi út sarok) telken az új épület alapozásakor viszont egy feliratos szarkofág és egy majdnem teljesen ép oszlop került elő.

6 A sírláda (6. kép) külső hossza 194 cm, szélessége 82 cm, magassága 64 cm. Falának vastagsága átlagosan 13 cm. Felső pereme a fedél jobb illeszkedése végett lépcsősen tagolt. A fedélnek kb. egyharmada hiányzik; a sírt nyilván még az ókorban feltörték és kirabolták; így benne már csontokat sem találtunk. A szarkofág fedelét háztető formára képezték ki, a hosszabb oldalakon 3—3 kiemelkedő tegula jelzésével, a sarkokon akroterionokkal. Ezek egyszerű, félkör 411 *