Budapest Régiségei 22. (1971)

JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1962-1965. évben 383-401

II. ker. Gyorskocsi utca 22. Középkori Szent Péter templom. A korábban kezdett feltárás folytatásaként 1965-ben a XIII. századi szentély további részletét tártuk fel. H. Gyürky Katalin II. ker. Budakeszi út 91—97. Középkori budaszentlőrinci pálos kolostor területe és környéke. 1961-ben a Fővárosi Tanács Barlangkutató csoportja megkezdte a hárshegyi Báthory-barlang feltárását, Ez a társadalmi munkával végzett kutatótevékenység jelenleg is folyik. Az már a kutatás elején kitűnt, hogy a barlang nemcsak barlangtani és geológiai, de régészeti szempontból is fontos terület. Mind a barlangszáj előtt, mind a barlang tömedékében igen nagy számban kerültek felszínre őskori és középkori (XIII—

XIV. sz.) cseréptöredékek. A végleges eredmények értékelése előtt is bizonyosnak látszik, hogy az őskor embere laköbarlangként használta ezt a természetalkotta menedéket, majd a középkorban — feltehetően a pálosok — alakították tovább vasbányászás céljából. Még a XVIII. században is több konzorcium alakult a budai János-és Hárshegy latens fémkincsének felkutatására. Feltárásra került még a hajdani kolostor területén egy 10 m X10 m-es, 8,80 m X 8,60 m-es belvilágú, feltehetően a XV. században épült torony maradványa, valamint egy 22 m mély, gondosan faragott kváderkövekkel bélelt középkori kút. Zolnay László III. ker. Kálvin köz 2—6. sz. épületek előtt a járdán földmunkák során a középkori óbudai királyi vár kápolnájának és annak déli oldalához csatlakozó helyiség falának újabb részletét határozhattuk meg. A szentélyben és a szomszédos helyiségben 1965-ben az egykori vörösmárvány padozat maradványa is előkerült. Bertalan Vilmosné V. ker. Kossuth Lajos u. Hatvani kapu és rondella. A középkori pesti városfal a XV. század végén épült. Három kapuja, ill. kaputornya volt, melyeket a városfallal együtt a XVIII—

XIX. század fordulója táján részben lebontottak, részben beépítettek. A kapuk közül a legnevezetesebb a város K—Ny-i főútvonalán állott Hatvani kapu volt. 1963-ban a kapu, ill. rondella egykori helyén, a mai Kossuth Lajos u.—Múzeum krt. kereszteződésénél az aluljáró építése idején alkalom nyílt a középkori kapu és az előtte álló rondella pontosabb helyének meghatározására. Az Astoria Szálló mellett ásott kábelaknában 1,20 m mélységben előkerült a középkori kapu egyik felvonóhíd-tartó gyámköve. A XVI. században épült félkör alakú rondella 16 m hosszú, 3,30 m magas és 6 m vastag, kváderekből épült alapfala ugyancsak felszínre került az aluljáró hatalmas .munkagödrében. A feltárt falmaradványból kiszerkeszthető, hogy a rondella egykori teljes átmérője 40 m volt. Az alapfalak mellett 4,30 m mélységben XIII. századi cseréptöredékeket találtunk. Feuer Istvánné V. ker. 15. Március tér. Pesti Szt. Mihály kápolna. A múlt század végén a mai Erzsébet híd melletti, azóta megszűnt Duna u. 4. sz. házban egy kisméretű, csúcsíves, bordás, boltozatos, gótikus kápolna állt. A kápolnát magában foglaló épülettömböt századunk elején, az Erzsébet híd építésekor lebontották és a terület talajszintjét több méteres feltöltéssel megemelték. 1962-ben az Erzsébet híd újjáépítésekor ezt a feltöltést újra eltávolították a régi, XIX. századi nívóig. így újra felkutathattuk a kápolna helyét. Megállapíthattuk, hogy a kápolna falai a XIX. századi belső nívótól 2 m magasságban ma is állnak. A feltárás tisztázta, hogy a kápolna nem egymagában áll, hanem déli oldalához szervesen még egy középkori helyiség csatlakozik, ennek délnyugati sarok-boltindítását bordacsonkkal szintén felszínre hozta a kutatás. A kápolna a XV. századra datálható. A nyugati homlokzat előtt nyitott kutatóárokban egymás alatt több járószintet tártunk fel, XVIII—

XIX., XVI—XVII. századi török, XV. századi és végül XIII. századi leletanyaggal. A feltárt kápolnamaradvány megtartására nem volt lehetőség és még a kutatás befejezése előtt visszatemették. A romok az Erzsébet hídfőtől délre, a Molnár u.—Március 15. tér sarka közelében, az úttest alatt 70 cm mélységben vannak. Feuer Istvánné 391