Budapest Régiségei 22. (1971)
JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1962-1965. évben 383-401
ket, bejáratokat stb. így került sor az ún. palaestra átvizsgálására. Ennek során megállapíthattuk, hogy a jelenlegi rommaradványok alatt KNy-i tájolású korábbi kőépület alapfalai húzódnak. Az épületet a tornacsarnok miatt bontották el a III. sz. elején. Az elplanírozott rétegből vakolat- és kerámiamaradványokat szedhettünk fel. A palaestra É-i végében csatornákkal tagolt bázist, mészkő vályúkat és kőmedencék töredékeit találtuk. Sz. Póczy Klára Basilica. 1962-ben a polgárvárost Ny—K irányban átszelő via decumana és az abból É felé kiágazó széles kőlapos út (A) között fekvő Basilica É-i felét kutattuk át, ahol Torma Károly és Kuzsinszky Bálint korábbi ásatásai összefüggő falmaradványokat nem találtak. Az újabb ásatásoknak az említett területen sikerült négy különböző periódust szétválasztania. A Basilica területe a III. és IV. periódusokban az aquincumi polgárváros közigazgatási és vallási központjának tekinthető, a Fórum szerves része volt. A terület IV. sz.-i történetét a korábbi ásatásoktól lehordott felső rétegek hiánya miatt nem ismerjük. Nagy Tibor Nagy fürdőtől D-re: kis fórum és macellum. 1965-ben ugyancsak az aquincumi rommezőben folyó állagmegóvási munkák szükségessé tették a „DBCE" utcák által határolt insula átkutatását a régészeti szempontból problematikus pontokon. Ennek során előkerült a laconicum és a „C" utca között egy 8 helyiséges épület műhellyel és elárusítóhelyiségekkel. Tisztáztuk a laconicum és a macellum között, a korábban „kis forum"-nak nevezett térségben, egy középület alaprajzát. Ásatást folytattunk a macellum téglalap alakú területének északi és nyugati felében, ahol még sohasem kutatták át rendszeres ásatással a területet. Az újonnan előkerült összefüggő falmaradványok módosítják a vásárcsarnok feltételezett alaprajzát és rekonstrukcióját. Feltártuk a „C" utcát szegélyező porticust mintegy 60 m-es szakaszon, a hozzá csatlakozó elárusítóbódékkal. A macellum déli oldalán az „E" utcára nyíló fazekasműhely egyik kemencéjét, mellette szárítóhelyiséget és a kerámiaraktár elplanírozott törmelékanyagát találtuk. Az átkutatott területen mindenütt több építési periódust figyelhettünk meg s ebből rekonstruálhattuk a városkép kialakulásának fontosabb szakaszait. Sz. Póczy Klára A nagy fürdőtől K-re, a „D" és „B" utca sarkánál 1963-ban tereprendezés során épület került elő. A kerámiaanyag tanúsága szerint a II. sz.-ra tehetjük. A III. sz.-ban az úttest szintjét megemelték. Ebből a periódusból falfestmények kerültek elő. A „B" utca K-i felében boltsor húzódott. Az épületet teljesen kibontani nem tudtuk, mivel a múzeum épülete alá húzódott. Parragi Györgyi A macellumtól D-re kialakult insula XIV. épületének terében 1965-ben tisztáztuk az építkezési periódusokat. A gödörlakások rétege felett, amelyhez tüzelőkemence is tartozott, két kőfalas építkezés létesítményei feküdtek egymás felett. Különböző kori kőfalak és pillérek mutatkoztak a feltárások során. Szilágyi János Az ún. nagy lakóház K-i szárnyán rövid perióduskutatást végeztünk 1964-ben. A lakóház K-i szárnya az i. sz. II. század végén, i. sz. III. század elején épült. Helyén az i. sz. II. században nagyobb kőépület nem állott fenn. Korábbi településmaradványai a fürdőépülettel összefüggő helyiségben kerültek elő. Ezek sorában megemlíthető a sütőkemence, amelyet az i. sz. II. század végén elplaníróztak. Az eddiginél pontosabban sikerült tisztázni a DK-i sarokhelyiség fűtőberendezését és a peristyl udvarrész csatornahálózatát. A nagy lakóház K-i szomszédságában fekvő mélyebb terület az eddigi jelenségek szerint beépítetlen volt. Nagy Tibor A nagy lakóháztól D-re levő insula perióduskutatása folyt 1963-ban. Sikerült egy i. sz. II. és III. századi réteget különválasztani. Az épület D-i részén előkerült egy K-Ny-i irányú, kőlapokkal fedett úttest. Erről az úttestről nyílott az épület bejárata. Parragi Györgyi 386