Budapest Régiségei 22. (1971)
JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1962-1965. évben 383-401
A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM LELETMENTÉSEI ÉS ÁSATÁSAI AZ 1962-1965. ÉVBEN A fővárosunk területén évről évre erőteljesebben folyó építkezések, közművesítések a régészeti megfigyeléseknek minden eddiginél nagyobb lehetőséget biztosítanak. Kutatásainkkal az élet üteméhez igazodtunk. Elsősorban beruházásokkal kapcsolatos preventív, vagy egyidejű régészeti feltárásokat végeztünk az elmúlt esztendőkben. A kutató kollektíva tervásatásait úgy állította össze, hogy lehetőség szerint egy-egy régebben húzódó részletkérdést zárjon le, vagy nagyobb energia ráfordításával tisztázza a felmerült problémákat. Intenzív együttműködést szerveztünk a beruházó vállalatokkal, melynek eredményeként a tervezett építkezések helyszíni szemléin részt veszünk, és így több esetben mód nyílik arra, hogy az archeológiailag veszélyeztetett területeket a földmunkák megindulása előtt átvizsgálhassuk. Tervásatásaink mellett számos jelentősebb és szerényebb adatot szolgáltató leletmentést is regisztrálhatunk. Feltártuk az Erd—ilkamajori nyíltszíni paleolit telepet, Magyarország harmadik középső paleolitikus lelőhelyét. Békásmegyeren a későbronzkori és koravaskori temető ásatását folytattuk. A sírok száma eddig 196, melyekben számos aprólelet között nemzetközi jelentőségű kerámia került felszínre. Fővárosunk római kori emlékeinek kutatása Aquincum területére összpontosult. A Magyar Tudományos Akadémia távlati tudományos terveként végezzük feltárásainkat az aquincumi légióstábor és katonaváros területén. A III. ker. Tavasz utcában sikerült megtalálni a várost délről határoló védőfalat a hozzá kapcsolódó vizesárokkal. A falon belül — a III. ker. Flórián téren — folytathattuk az 1778. évi első magyar régészeti feltárást. A SchÖnvisner István által kiásott nagy fürdő egy részét az ásató még a feltárás évében publikálta. Az 1960-ban megindult és 1965-ben befejeződött építkezés kapcsán felszínre kerültek az épület további helyiségei, nympheuma. Az épülő lakóház alapozási terveit megváltoztatva — Magyarországon először — olyan megoldás készült, hogy a hatemeletes lakóház egy része pilléreken áll. A pillérek között bemutathatóvá váltak a fürdő falai. Az apoditeriumban kiállítást rendeztünk be föld alatti múzeum formájában. Az aquincumi polgár- és katonavárost ellátó vízvezeték forrásait kutathattuk a Római fürdői erdei strand területén. Felszínre kerültek az egykori kútház fakonstrukciói. Több épületben bedőlve feliratos oltárkövek állottak. Az aquincumi polgárvárosi épületek rekonstrukciós állagmegóvási munkáihoz perióduskutató régészeti feltárás kapcsolódott. A közel száz éve megindult polgárvárosi feltárások eredményeként felszínre került falak az időjárás, a dús vegetáció és a háborús események során erősen megrongálódtak. Elpusztult a feltárt városrészt övező kerítés is. Ennek helyreállítása után (1960—61) az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészettörténeti Tanszékének, majd az Országos Műemlékfelügyelőségnek bevonásával (Hajnóczy Gyula és Vladár Ágnes) elkészültek a nagy közfürdő és fórum, macellum és környéke, a város DNy-i insulája, a nagy lakóház, a kettős fürdő, a Mithraeum és környéke, valamint a polgárvárosi amfiteátrum rekonstrukciós tervei. A perióduskutató feltárások nagyobb munkaerő-ráfordítással 1960-ban indultak meg. A múzeumépület és oszlopcsarnok déli szárnyánál, valamint a macellum belsejében i. sz. I— II. századi falak alatt kelta eraviszkusz lakógödrök kerültek felszínre. 1961-—62-ben a basilica, palaestra és kis forum területén végeztünk perióduskutató munkát. Mindenütt bővült az alaprajz és kibontakoztak a korábbi — i. sz. I— II. 383
