Budapest Régiségei 22. (1971)

ANYAGKÖZLÉSEK - Rózsa Miklós: Flórát ábrázoló boltcímer a budai Vízivárosból 373-380

ban még azt írja, hogy „számos évek óta használt Czimemet" „A Flórához", melly a közönség előtt nevem alatt ösmeretes, megtartottam".

26 A haszonbérbe adott „kisszerű cukrászbolttal" kapcsolatos-— 1851. évi —• iparjogi eljárásban viszont már nem tesz említést arról, hogy üzlete „A Flórához" lenne címezve. A valószínűség, amely Friedl és Tolle Flórájának azonossága mellett szól, csak támogatja azt a megítélésünket, hogy boltcímerünk festésének ideje az 1830-as évek végére esik. Friedl Ferenc Ede halála után iparát felesége özvegyi jogon gyakorolta, s üzletét 1878 és 1880 között 5. kép. A Friedl cukrászda a XX. század elején áthelyezte a Fő utca és Ponty utca Die Friedische Zuckerbäckerei zu Beginn des 20. Jahrhunderts sarkán álló 146 sz ház

27 Fő utcai homlokzata déli üzlethelyiségébe. Lehet, hogy a Flóra egy ideig itt is boltcímerül szolgált. 1907-ben azonban a háztulajdonos az üzlet elé olyan portálét építtetett

28

, amelynek elrendezésére tekintettel Flóra többé nem szolgálhatott boltcímerül. Az empire formatárából merítő eklektikus díszítésű portálét Mayböhm József fia budapesti asztalos cég tervezte (4. kép). A Friedl cukrászdát 1893. december 5-én a II. ker. Elöljáróságtól nyert iparigazolvány alapján ifj. Friedl Ferenc vette át,

29 aki a szakmát 1868. május 20-tól 1872. május 20-ig Stück József pesti cukrászmesternél tanulta.

30 Az ő idejében keltette fel a boltcímer első ízben a Fővárosi Múzeum érdeklődését, amely a századforduló óta foglalkozott a gondolattal, hogy azt megvásárolja.

31 A Fő utca 28. sz. házat 1910. október 22-én megvásárló Magyar Országos Központi Takarékpénztár 1922-ben nagyobb átalakítást végeztetett a házon, amelynek során a déli üzlethelyiségből és a hozzá kapcsolódó műhelyből, raktárból és cukrászsegéd-hálóteremből lakás lett, a Friedl cukrászda pedig a ház északi, a Ponty utca sarkán levő üzlethelyiségbe került.

32 A Nemzeti Újság cikkéből tudjuk, hogy ezt követően a volt boltcímert az üzlet belső terében akasztották ki, és ott maradt ifj. Friedl Ferenc 1930. április 13-án bekövetkezett halála után is,

33 amikor az üzletet, a cukrászatot nála kitanult fia, Friedl Ede vette át.

34 1936-ban a Takarékpénztár lebontatta a házat és helyére felépítették a ma is álló több emeletes modern bérházat. Ekkor került a Friedl cukrászda a II. ker. Corvin tér 6. sz. házba, ahol 1936. május 1-én nyílt meg. A Flóra kép egy ideig ennek is dísze volt. 1942. október 2-án meghalt a harmadik nemzedéket képviselő Friedl Ede, akitől özvegye vette át és vitte az üzletet egészen 1952. december 6-ig, amikor az iparjog megszűnt, és a helyiségben az állami vendéglátóipar megnyitotta a Domino espressót. A Friedl cukrászda 103 évi fennállása után megszűnt, hangulata azonban tovább él. A Fő utca 20. sz. műemléki házat, mely a második világháború idején súlyosan megsérült, 1951—1952-ben helyreállították. A ház északi üzlethelyiségében nyitott állami cukrászdába került — és jelenleg is ott áll — a Friedl cukrászdának az a biedermeier berendezése,

35 amely az üzletalapító Friedl által történt vásárlást követően évekig itt állott. Ennek az üzletnek azonban a Flóra sem boltcímere, sem belső dísze nem lett. Warschag Flóra boltcímere biedermeier festészetünk egyetlen eddig ismert Flóra-ábrázolása. Várostörténeti jelentősége az, hogy rajta kívül több pest-budai cukrászboltcímer nem maradt ránk. Figyelemre méltó, hogy a pesti cukrászok előszeretettel választottak mitológiai tárgyú boltcímereket, és ezek egy részét Warschag Jakab festette. Megválaszolásra váró kérdés, milyen összefüggésben van ez azzal, hogy 1826 és 1833 között Budán — előbb a Vízivárosban, aztán a Tabánban — egy Varságh Alajos nevű cukrász működött.

36 A választ talán megkapjuk, ha a tabáni cukrász és a festő Warschag esetleges családi kapcsolatai ismertté válnak. 378