Budapest Régiségei 22. (1971)
ANYAGKÖZLÉSEK - Rózsa Miklós: Flórát ábrázoló boltcímer a budai Vízivárosból 373-380
1. kép. Boltcímer elhelyezése portaiéba foglalva. A Kígyó patika a XIX. században. Cserna Károly vízfestménye In das Ladenportal eingebautes gemalenes Schild. Die Schlangenapotheke im 19. Jahrhundert. Aquarell von K. Cserna kedvező anyagi körülmények között élő festők szívesen vállaltak boltcímerfestést. Boltcímereink az egyéni ízű, sajátos pest-budai biedermeier festészet alkotásai. Festőik, nem egy esetben akadémiai festők 8 . A pest-budai boítcímerek javát Lyka Károly ismerteti a kor művészetéről írott alapvető művében, Horváth Henrik esztétikai értékelésüket adja 9 . A Flóra boltcímert Lyka Károly nem említi 10 , Horváth Henrik csak annyit ír róla, hogy a boltcímerfestészet egyik kiváló alkotása. Indokolt tehát, hogy a Múzeum új szerzeményét mint művészeti alkotást és mint város-, illetve ipartörténeti emléket közelebbről megvizsgáljuk. A Flóra boltcímer 116 cm széles és 188,5 cm hosszú, fatáblára festett olajkép, 3,5 cm széles, barna fakerettel. A kép Flórát, a római mitológia alakját, a virágok, a tavasz istennőjét ülve ábrázolja, jobb könyökkel a mellette levő és különféle színű virágokkal telt henger alakú kosárra támaszkodva, fehér ruhában, kékesszöld kendőben, fején virágkoszorúval, a bal kezében ugyancsak virágkoszorút tartva. A barnás színű háttérben, a kosár mögött, lombos fák, Flóra bal oldala mögött pedig kör alakú ion oszlopcsarnok látható. Az előtérben, a kosár alatt, kissé háttal álló szárnyas puttó Flóra felé nyújtja azt a virágfüzért, amelynek másik végét a jobb oldal előterében ülő két szárnyas puttó egyike tartja (2. kép). A kép állapota általában jónak mondható, de tisztításra és restaurálásra szorul. Boltcímerünk első említésével a Nemzeti Újság 1923. március 18-i számában találkozunk. A Pérely Imre rajzával (3. kép) illusztrált cikk írója nem ad választ arra, hogy ki festette a képet, csak annyit említ, hogy: „Van valami név a sarokban, de nem igen lehet kibetűzni. Valószínűleg híres festő lehetett abban a korban...". A kép megvizsgálásakor, a jobb alsó sarok letisztítása után olvashatóvá lett a festő — Warschag Jakab — neve. 374
