Budapest Régiségei 22. (1971)

ANYAGKÖZLÉSEK - Nagy Lajos: Adatok a budai városháza építésének történetéhez 351-364

1796. évi leírásából ismerjük: „.. .Károly Tsászárnak lovon ülő képezete a' városnak tzimereivel, és két Angyalnak képeivel, mellyek balról e' szavakat lehellik: SenatVl ConCorDIaM. Jobbra pedig e' szavakat: Perennablt SenatorVM ConCorDIa. Alább egy zöld pázsitra alkotott képezet pedig egy sisakon e' szavakat mutattya: PaCeM tibi BVDa reposCo. E' képezetnek jobb része felől szőlők függenek, illy felirattal : A fructu vini multiplicati sunt fidèles in pace. A' bal felől levő kalászoknál pedig ez a' felirat van : Dominus pascit fines tuos pace, et adipe frumenti satiat te. A' közönséges kívánság pedig ez: MetropoLIs BVDa In paCe fLoreat." A képek készítésének az idejét a négy chronogramm egyformán 1707-ben jelöli meg. Vályi András leírásában nyilvánvaló tévedés az, hogy Károly császárt említi. A kép vagy az akkori császárt, I. Józsefet, vagy — s ez valószínűbb — I. Lipótot (akitől a város a kiváltságlevelet kapta) ábrázolhatta. A tanács egyetértésének az erős hangsúlyozását az 1705. évi polgármester-választással kapcsolatos nagy viszálykodás (amelynek kezdeményezője, majd fő szenvedő alanya éppen a festő testvére volt) teszi érthetővé. A béke négyszeres kívánsága pedig a Rákóczi-szabadságharcra utal. Ebben a festményekkel díszített új tanácsteremben az első ülést — az első pestisjárvány idején — 1710. június 6-án tartották meg.

31

1714—1715-ben a városház emeletén (a levéltár helyére) egy kápolnát építettek, ahol 1715. július 7-én a budai polgárság kérésére a pozsonyi Szent Márton-templomból Budára szállított Alamizsnás Szent János alexandriai püspök ereklyéit helyezték el. A kápolna építése a városnak 1714-ben 959,45 1/2, 1715-ben 403,56 forintjába került (kőművesmunka 333,3 1/2, kőfaragó 44, szobrász 29,34, asztalos 311,36, lakatos 288,20, aranyműves 72,15, festő 38, kályhás 80, ács 68,33, bádogos 98,24 forint). Ekkor készült a kápolna fölé egy kis torony is.

32 Az 1723. évi nagy budai tűzvész alkalmával a városháza is leégett. A tetőzetet még ugyanebben az évben helyreállították, az egyéb helyreállítási munkákra — 761,53 forintért — 1724-ben került sor. A helyreállítás kőművesmunkáit Kayr Mátyás kőművesmester végezte el 206 forintért, a torony befedését Offner Ferenc bádogosmester 67 forintért, s ekkor helyeztek el két harangot— Zehetner Ferenc munkáit — a városháza tornyában. Arra nincs adat, hogy az 1723—1724. évi helyreállításkor az 1702. évi építkezés során kialakított épületen módosítás történt volna.

33 Az 1702. évi építkezés tehát a budai városháza épületének a formáját és a beosztását évtizedekre meghatározta. A levéltári adatok az 1702. évi építkezés kérdéseinek tisztázásán kívül lehetőséget adtak arra is, hogy az épület középkori építéstörténetének a kérdéseit is érintsük, s ezeknek a megoldásához új adatokat, s az adatok alapján új feltételezési lehetőségeket szolgáltassunk. Arra természetesen nem volt lehetőség, hogy ezeknek a kérdéseknek a végleges megoldását megkíséreljük. Az 1702. évi nagy építkezés adatai alapján azonban annyi mindenesetre megállapítható, hogy a mai épület — a várnegyed egyik reprezentatív épülete — jóval több középkori maradványt tartalmazhat, mint amennyit eddig — régészeti kutatások nélkül — feltételezhettünk. •-':,••'.•• ' ••••, • • V* Nagyarányú építkezésre, nagy átalakításra, bővítésre, az épület mai formájának a kialakítására 1770—1772 között került sor, Nepauer Máté kőművesmester vezetésével. Nepauernek a kőművesmunkáért a városi tanács 1770-ben 1512,36 1/2, 1771-ben 1402,28 1/2, 1772-ben 1287,55 1/2 forintot fizetett, az új tetőszerkezet elkészítéséért pedig — 1771-ben — Reischl Gáspárnak 1250 forintot,

34 tehát összesen az építkezésért csaknem háromszorosát annak, amibe az 1702. évi építkezés került. Ennek az építésnek, mint a budai városháza újkori építéstörténete második fejezetének levéltári forrásanyag alapján történő részletes feldolgozása, s ezzel kapcsolatban az 1688-ban városház céljára igénybevett 78. számú ház, valamint a

XVIII.század elején (1701—1714 között) a város által megszerzett Jungmayr-féle ház (amelynek a telkén még 1696-ban is állott egy régi magas torony: „Ist ein alter hocher Thurn")

35 történetének a vizsgálata azonban éppen úgy egy külön tanulmány feladata, mint annak a kérdésnek a vizsgálata, eldöntése is, hogy valóban e városháza helyén állott-e Buda város tanácsháza a középkorban. Mindehhez a fennmaradt levéltári forrásanyag teljes feldolgozásán kívül igen alapos régészeti vizsgálatra is szükség lenne. 361