Budapest Régiségei 22. (1971)

ANYAGKÖZLÉSEK - Nagy Lajos: Adatok a budai városháza építésének történetéhez 351-364

NAGY LAJOS ADATOK A BUDAI VÁROSHÁZA ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ Buda város polgársága, mint a kamarától függő városhatóság, 1687 szeptemberében alakul meg, s még ez év december 13-án a királyhoz fordult, s — többek között—segítségét kérte egy városháza felépítéséhez („Pro medys construendae Curiae, vulgo dicitur Rothaus, S. Sacratissima Caeseaa Regiaque Majestas imploratur").

1 Kérésük 1688. június 30-án vezetett eredményre, amikor a budai kamarai inspekció felszólította a várost, hogy városháza céljára keressen alkalmas helyet és arra kérjen házlevelet.

2 A városi tanács ekkor választotta ki azt a két telket, amelyen 1873-ig a budai városháza állott. A két telekről az első fennmaradt telekkönyvi leírás 1696-ból való:

3 N° 78. Ain Egghaus in der Herrn Gassen bey denen Fleischbänckhen hat im gesicht 12. im ruckhen 9 cl. 4 seh. es hat auch an dem Ruckhen hinter dem N : 79 ein Pläzel in der lenge 5 : und in der braithe 4 cl. 3 seh. begreiffent, hat noch guets Gemeür Gwölber und Keller. Ist ein Thaill von Rathhaus. N°99. Ain Egghaus hat im Gesicht 11 cl. 1 seh., im Ruckhen 10 cl. 1 seh., und an beeden Seithen 20 cl. gleich lang, hat noch guets Gemeür, Gwölber, auch Keller. Ist ein Theill von Rath-Haus Mindkét telken a leírás szerint még jó falak és boltozatos helyiségek állottak, s mindkettő alatt pince is volt, tehát városház céljára nyilvánvalóan erős, középkori építésű házakat vett birtokába a tanács 1688-ban. A házak homlokzata nem a mai Szentháromság utcára nézett, hanem az egyiké az Úri utcára, a másiké pedig a Tárnok utcára. A telkek méretei általában (különösen a nagyobb, a 99-es számú telek esetében) megfelelnek a mai méreteknek. A Tárnok utcára néző épület jó és használható állapotát bizonyítja az is, hogy a városi igazgatáshoz szükséges helyiségeket — közvetlenül a birtokbavétel után — aránylag csekély helyreállítási, javítási munkával biztosítani tudták. A helyreállítási, javítási munkákat Venerio Ceresola császári építőmester végezte,

4 Rupp Jakab szerint nyolc boltozatos helyiséget hozott rendbe.

5 Ez a 99. számú telken álló épület teljes földszinti részét jelentené. Munkájáról azonban, sajnos pontos feljegyzés nem maradt fenn. Csak az ablaküvegezési munka kifizetéséről készült elszámolásokból tudjuk, hogy a helyreállítás (a kőművesmunka) a városházának melyik részére és hány helyiségére terjedhetett ki, hiszen az üvegezésre akkor kerülhetett sor, amikor a kőműves- és asztalosmunka befejeződött. 1689. augusztus 2-án Lang Kristóf Márton üvegmester beüvegezte a tanácsi szolga szobájának ablakát, október 15-én pedig a bírósági szolgáét, a városi őrmesterét (Wachtmeister), a városi vámszedőét (Mautner), a péküzletét (Brodladen), amely a tanácsi szolga szobája mellett volt, s végzett ekkor üvegezési munkát a kapu feletti helyiségben is. Mindezeken kívül a városi jegyző (syndicus) számára

1 állítottak helyre helyiséget és kellett lennie olyan szobának is, ahol a tanácsüléseket tartották. Mivel a kőműves- és asztalosmunkáról egyáltalán nem, az üvegezőmunkáknak pedig csak egy részéről (1689. augusztus 2.—1690. december 14-ig) maradt fenn feljegyzés, városháza első építéséről csupán annyit állíthatunk teljes bizonyossággal, hogy az üvegezési munkák alapján feltételezett helyreállítás legnagyobb része a földszinten történt, mert amikor emeleti helyiségről volt szó, azt az elszámolásban pontosan megjelölték : ,,a kapu felett". Ebből viszont az következik, hogy az emeleti részen is voltak használható helyiségek, s hogy : az épület már 1689 október 15-e előtt — ha ideiglenesen is — tető alá került, bár ács és cserepező mesterek munkájáról nem maradt feljegyzés. A Ceresola által végzett helyreállítási munka során a cél feltételezhetően nem egy díszes városháza építése volt, hanem a romos épületben a legszükségesebb munkák elvégzése: elsősorban a megrongálódott boltozatok kijavítása, pótlása. Az építés korlátozott méreteit bizonyítja a Ceresolának járó pénzösszeg mennyisége, és indokolja a város szegénysége. Az építkezés megindulásához szükséges pénzt (394,47 1/2 forintot) 351