Budapest Régiségei 22. (1971)

ANYAGKÖZLÉSEK - Czagány István: Egy budavári középkori épülettömb története : 1., Az I. ker. Úri-utca 13. sz., Tárnok-utca 14. sz., és Tárnok-utca 16. sz. épületeken végzett műemléki kutatások, tudományos rekonstrukciók és építészeti helyreállítások eredményei : C., A Tárnok-utca 16. sz. épület 329-350

19. kép. Az Úri utcai homlokzat déli részének emeleti, posztgótikus erkélykonzol-maradványai a feltárás után a rájuk épített török átjáróajtó falával Zwei postgotisch angebrachte Konsolen am südlichen Ende der Fassade in der Úri-Gasse, mit der Mauer der auf sie gebauten türkischen Tür homlokzatra.

35 A középkori ablak helyére új, álló téglalap alakú ablakot falaztak, hasonlóképpen új kaput építettek az elpusztult középkori félköríves záradékú kapu helyére. (5., 7. kép) Három lépcsőfokra helyezték a 96 X196 cm méretű, profilmentes, sima kövekkel keretezett kapunyílást, amelynek rendkívül szűk mérete ezideig indokolatlan. Hacsak nem azért készült így ez a kapualj bal szélére szorított kapunyílás, mert ekkor építették be a kapualj jobb felébe az új, barokk lépcsőfeljárót. Nyilván ezzel kapcsolatban épült az Úri utcai traktus udvari függőfolyosója is, amely az egyetlen lépcsőházból az Anna utcai szárnyhoz a közlekedést biztosította. Ennek kyma-profilos, korabarokk konzoljaiból ma már csak egy van épségben. A többi négy letört csonkja mellett azonban jól látható a nagyméretű téglából készült fészek-körülfalazás, ami utólag került a XV. századi kőfalazatba. A kapu mellett délre új kőkeretes ablaknyílás épült. A traktus déli végében levő sikátor valószínűleg továbbra is használatban maradt, legalábbis erre mutat az átboltozás, homlokzati síkban látható kiváltóívének keverék korabarokk téglaanyaga. Az Anna utcai homlokzaton az emeleti ablakok valószínűleg megmaradtak, csupán a földszinten falazták be az összes korábbi nyíláskereteket, és két új, álló téglalap alakú ablakot nyitottak, egyet a homlokzat középtengelyében, egyet pedig a keleti szélen.

36 Mindkét homlokzatot új koronázó főpárkánnyal zárták le. Külön kérdés, hogy az Úri utcai homlokzat emeleti ablakai vajon a mai abíaknyílások helyén lehettek-e már ebben az időben is ? Erre azért nem sikerült választ kapni a kutatások során, mert a meglevő ablakkeretkövek késői barokk eredetűek és valószínűleg a korabarokk keretek helyére kerültek, így a korábbi keretezés nyomtalanul elpusztult. Az ötödik átépítés alkalmával — valószínűleg a XVIII. század második felében, vagy a XIX. század elején —, az Úri utcai homlokzaton öt késői barokk ablak

37 keretköveit helyezték el. Hasonlóképpen öt ablakot falaztak az Anna utcai homlokzat emeleti részén is, amelyek közül a nyugati irányból számított első négy vakablak volt és csak az ötödik, a homlokzat keleti szélén levő volt világító ablaknyílás. A földszinti homlokzatrészen is három ablakot építettek, de ezekről mai állapotukban már nem lehetett megállapítani, hogy eredeti keretezésük milyen lehetett. Ebben az időben a nyugati, XV. századi üzlet-szellőzőablakot is elfalazták, de csak belső síkján, a helyiség felé, és bár használaton kívül helyezték, a homlokzatban továbbra is önálló ablaknyílásként szerepelt. Ezzel szemben, a tőle nyugatra levő ajtónyílást nemcsak elfalazták, hanem a homlokzatban fennmaradt keretköveit is levakolták, így az ajtócska eltűnt a homlokzat architektúrájából.

38 Elfalazták az Anna utcai homlokzat nyugati szélén vágott széles íizletablakot is, amiből 340