Budapest Régiségei 22. (1971)
ANYAGKÖZLÉSEK - Schreiber Rózsa: Későbronzkori sírleletek Rákoskeresztúrról 293-299
9. kép. Bronzkarperec Rákoskeresztúrról (Csordás u. 55., szórvány) Bronzearmband von Rákoskeresztúr (Csordás Gasse 55, Streufund) edénytípusa volt a Kárpát-medencében. Nyakuk többnyire csonkakúpos, peremük egyenesre levágott. Ritkábban a perem vízszintesen kihajlik. Öblükön ujjbenyomással tagolt borda fut körül, és ezt két szalagfül vagy nyújtott bütykök szakítják meg. Gyakoriak az ilyen formák az Ipoly környéki temetőkben, 14 Igriciben 15 és Makiáron, 16 a halomsíros, ill. egyeki kultúra temetőiben. Időrendje ennek is Reinecke B 2 és C-ben állapítható meg. A pontbenyomásos csüngő háromszögekkel díszített cserepek ugyanennek a kornak jellegzetes termékei. Ilyen díszítésű a marosvásárhelyi, 17 igrici, 18 ebedi, 19 az Ipoly környéki temetők, 20 az egyeki kultúra 21 s a bárcai csoport több urnája. 22 Ezt a díszítőmintát a kutatás a halomsíros kultúrának tulajdonítja. 23 Igen korán megjelent. A Dunántúlon 24 már a késővatyai edényeken is előfordul (Pákozdvár, Solymár, Gellérthegy stb.) és ilyen díszítése van a koszideri horizonthoz tartozó régi rákospalotai edénynek is. 25 Az ebedi urnának, amely ugyanebbe a körbe tartozik, az ismertetett díszítőelemeken kívül még függőleges párhuzamosok között haladó karcolt rombusz díszítése is van. 26 Ugyanilyen formájú és díszítésű Ausztriában egy Kiblitzből származó urna, 27 melyet Willvonseder a Reinecke B 2 be sorol. Ez a díszítőminta Magyarországon a Reinecke B 2 és C periódus idején használatos. A kis füles bögrék a korszak általánosan elterjedt típusai. Ilyenek vannak az Ipoly környéki 28 és az igrici temetőkben. 29 Paloznakról teljesen hasonló edényből álló depot került elő. 30 Ugyanebbe a körbe tartozik a pesterzsébeti talpas tál. Felcsúcsosodó peremével, kis fülével, erősen profilált alsó részével a halomsíros kultúra jellegzetes magyarországi edénytípusa. Hasonló került elő Kiskundorozsmán. 31 A makiári temetőnek leggyakoribb edényformája az ilyen jellegű talpas tál. 32 Ezekhez áll a legközelebb a pesterzsébeti edény. Az ausztriai talpas tálakat Willvonseder a Reinecke C-re keltezte és csak a talp nélküliek egy részét tartotta korábbiaknak (B 2 ). 33 A magyarországi csúcsos peremű tálak időrendi szétválasztása még nem lehetséges. A pesterzsébeti tálon levő díszítéshez hasonló, 3—3 benyomott pontból álló dísze van egy ausztriai bögrének és több töredéknek. 34 Willvonseder ezeket a B 2-re keltezi. Hasonló három pontból álló díszítése van egy makiári bögrének is. 35 Makiáron több bögrét is díszítenek benyomott pontok. Ausztriában és Makiáron a benyomott pontokhoz árkolt bütykök csatlakoznak. A 3—3 benyomott pontból álló díszítés legkorábbi megjelenése a koszideri horizonthoz tartozó késővatyai edénydepot bögréin 36 és a hasonló korú Zagyva vidéki bögréken is megfigyelhető. 37 Ez lehet a pesterzsébeti tál díszítésének az előzménye. Kedveltté lett a pilinyi kultúra korai és a késői szakaszában is. 38 A Rákoskeresztúron előkerült karperecek igen jellegzetes darabjai a halomsíros kultúrának. A rombusz alakú keresztmetszetűek és a lekerekített háromszög keresztmetszetűek együtt fordulnak elő. 39 Közvetlen előzményüket a koszideri horizontból ismerjük. 40 A két horizont karperecei között egyelőre nem tudunk tipológiai különbséget megállapítani. Jelenleg csak azt mondhatjuk, hogy a koszideri horizontban több a 296
