Budapest Régiségei 22. (1971)

ANYAGKÖZLÉSEK - Schreiber Rózsa: Későbronzkori sírleletek Rákoskeresztúrról 293-299

AZ URNASÍR LELETEI 1. Kettős csonkakúp alakú urna, legömbölyített haséllel. Öblén két rövid szalagfül helyezkedik el. A fülek magasságában ujjbenyomásokkal tagolt borda fut körül. Vállát négy körárkos bütyök díszíti. Szürke. Nyaka letörött. Töredékes. M. : 31 cm, Fá. : 11 cm, ltsz. 66.2.1. (4. kép.) 2. Bronzkarperec. Nyitott végei kissé kiszélesednek, közepe megvastagszik, keresztmetszete rombusz alakú. Vésett díszítése van, végeit sűrű párhuzamos vonalkázások díszítik. Mindkét szélén kettős vonallal határolt, összefüggő félkörívekből álló girland fut végig. Átm.: 6 cm. Ltsz. 66.2.2. (5—6. kép). 3. Bronzkarperec. Alakja, díszí4. Összeégett bronztárgy. Valószínűleg lándzsa köpűs része volt, és pecsétes fejű tű töredéke olvadt hozzá. Ltsz. 66.2.3. SZÓRVÁNYOS LELETEK a) Cserepek. A leletmentés során kerültek elő, urna felső részéhez tartoztak. Az edény vállát két párhuzamos, bekarcolt vonalból alkotott csüngő háromszögek, s ezen, alsó részénél benyomott pontok díszítették. Egyik töredéken köríves árkolt dísz maradványa figyelhető meg. Az edénynek vízszintesen kihajló pereme volt. Ltsz. 66.2.1. (8. kép) b) Bronzkarperec. A Csordás u. 55. sz. ház kertjéből. Ovális alakja és nyitott, pecsétlős vége van. Középen megvastagszik, keresztmetszete lekerekített élű háromszög. Díszítése bevésett sűrű függőleges egyenesekből, háromszögekből, összefüggő félkörívekből és ún. halhólyagból áll. Hossztengelyének átm.: 7 cm. Ltsz. 66.2.4. (9. kép). Az ismertetett rákoskeresztúri leletek urnasírok mellékletei voltak. Ez a származás tételezhető fel a szórványos cserepekről és karperecről is. A két urnasír egymástól kb. 120—150 m távolságban feküdt. Valószínű, hogy nagy kiterjedésű temetőhöz tartoztak, melyben a sírok igen ritkán, talán csoportokban helyezkedtek el. A lelőhely a Rákos-patak bal partján húzódó homokdomb teteje és lejtője. A rákoskeresztúri urnasírok leleteivel együtt megemlíthető a pesterzsébeti múzeum egyik talpas tálja (ltsz. 64.57.1.). Pesterzsébet területén szórványként került elő és kétségtelenül a rákoskeresztúriakkal egy kulturális körbe tartozik. Kónikus tál, rövid nyakkal és enyhén kihajló peremmel, amely négy helyen felcsúcsosodik. Nyakán rövid szalagfüí helyezkedik el, alacsony talpa fordított csonkakúp alakú. Peremét két párhuzamosból álló karcolt zegzug-vonal díszíti. Belsején 6X3, közepén 4 pontot mélyítettek be. Sárga, kiegészített. M. : 8 cm, Szá. : 18 cm, Tá. : 7 cm, (10. kép) A rákoskeresztúri sírleletek egységesen a halomsíros kultúra klasszikus szakaszát képviselik. Beletartoznak abba a nagy egységbe, mely Ausztria K-i része, DNY-Szlovákia, a Dunántúl és az Alföld nagy részén a halomsíros kultúra nagyobb népcsoportjainak behatolása után létrejött. A plasztikus díszítésű urna előkerült Ausztriában,

2 Szlovákiában

3 (Zsitvaudvar, Mala nad Hronom), a Dunántúlon

4 (Rácegres, Fenékpuszta és Veszprém megye területén), Kelet-Magyarországon

5 (Mezőcsát), Szeged környéki halomsíros kultúra temetőiben és az ún. marosvásárhelyi leletegyüttesben.

6 Ez a díszítés az egész elterjedési területen csaknem mindig urnákon fordul elő, kivétel egy Szeged környéki kis talpas korsó.

7 A plasztikus borda az urnák vállát díszíti. Mintájuk nem változatos. Általában csúcsával felfelé mutató 4. kép. Késő bronzkori urna Rákoskeresztúrról (Csordás u. 57.) Spätzbronzezeitliche Urne von Rákoskeresztúr (Csordás Gasse 57.) tése és mérete megegyezik az előzővel. Ltsz. 66.2.2. (5—7. kép.). 294