Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Feuerné Tóth Rózsa: A margitszigeti domonkos kolostor 245-269

5.kép. A templom és kápolna XV—XVI. századi műrészletei: 1. apácakarzat-tartópillér lábazata, templomhajó, boltozattartó pillér lábazata, 3. templomhajó, boltozattartó konzol, 4. templomszentély, boltozattartó pillér lábazata, 5. apácakarzat, földszinti csarnok, ajtókeret profilrajza, 6—7. kápolnabordaprofil és boltozatindítás, 8. borda. (Lux Géza után) Détails de l'église des 15—16-ièmes s. A szentélyben lezajlott XVI. századi munkákról Raskay Lea így ír a Példabeszédek kódexe befejezésében : „írták az úrnak esztendejében ezerötszáztízben, ezen esztendőben kezdték boltozni az egyházbeli sanctuariumot". Az 1510-es átboltozás nyomai ma is láthatók a szentély északi falának belső oldalán, ahol öt boltozattartó falpillér lábazati része látható. Az északi bejárat melletti pillérlábazat még viszonylag jó állapotban van (5. kép. 4.). A sűrű szakaszbeosztásra mutató boltozattartó pillérek hálóboltozatra engednek következtetni. A szakaszbeosztás a XIII. században épült boltozat támpilléreit már nem veszi figyelembe. Ez a tény arra mutat, hogy á későgótikus XVI. század elején épített hálóboltozat építészeti megoldása olyan egyenletes boltozatsúly-elosztást biztosított, hogy nem volt okvetlenül szükség arra, hogy a szentélyhez az új boltszakaszoknak megfelelően új támpillérrendszert építsenek. A régi támpillérek számát csak eggyel toldották meg. Ennek építése megszüntette a XIII. és a XV. században még egyaránt használatban volt északi és déli szentélyablakokat (2. kép. C). A padlószint alatti kő és téglasír-bélletfalak feltárásáról részleteiben előző tanulmányomban számoltam be.

20 A szentélyben a hitelesítő ásatást főként azért indítottuk meg, hogy végre tiszta képet kapjunk a XIII.