Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - H. Gyürky Katalin: Adatok a budai Szent Péter külváros topográfiájához 223-243

együgyű, falusi munkának tartjuk, ez azonban csak fokozza érdekességét. Korát, vizsgálataink alapján a XIII. sz. második felében határoztuk meg. Nem sokkal a templom felépülése után, talán első plébánosai egyikének állították. Másik sírkőtöredékünk vörösmárvány, ábrázolása címertakaró töredéke. Igen kár, hogy több darabja, főként a címerábrázolás nem került elő, így a kővel kapcsolatban álló személyt nem tudjuk meghatározni. E kő feltehetően a XV. sz.-ból való (20. kép). II. A TELEPÜLÉS A középkori Szent Péter külvárosból, a plébániatemplomon kívül, néhány ház és út maradványa ismeretes. Az előbbiek Garády Sándor fáradhatatlan leletmentő munkájának köszönhetők,

20 az utóbbiak a közművesítés felújítása révén váltak ismertekké.

21 Ezeken kívül vannak olyan épületmaradványok, melyek ma is fennálló házak falaiból tatarozás alkalmával kerültek elő.

22 Ezeknek a középkori maradványoknak a száma rendkívül csekély, mégis alkalmat ad néhány észrevételre. Fontos megállapítás például az, hogy a mai Csalogány utca a középkorban is használt útvonalon halad, továbbá, hogy a Fő utcában is megtaláltuk a középkori kavicsos utat. Ami pedig a tér- és telekalakulásokat illeti, egy XVIII. sz.-i helyszínrajzból a középkori település jellegére vonatkozóan elég messzemenő következtetéseket lehet levonni. Különösen a Szent Péter templom környékére vonatkozóan nyújtottak a helyszínrajz adatai az ásatások eredményeivel összevetve olyan eredményeket, melyeknek alapján megkísérelhetjük a rekonstrukciót. A nevezett helyszínrajz Mattheytől származik

23 1745—50 közti időből, és alkalmasabb De la Vigne korábbi (1686) helyszínrajzánál, mivel az utóbbi csak az úthálózatot ábrázolja, 18. kép. XIII. sz.-i sírkő a Csalogány utcából. Sikos-Tomay Miklós felmérése Grabstein aus dem 13. Jh. von der Csalogány-Gasse. Vermessung von M. Sikos-Tomay