Budapest Régiségei 22. (1971)
TANULMÁNYOK - H. Gyürky Katalin: Adatok a budai Szent Péter külváros topográfiájához 223-243
négy sorban temetett halottakkal. A temető földjében talált szemétanyag kora az i.sz. I. sz. végétől a XV. századig terjed. Közvetlen a roma i út fölött talált római leletek az I— II. század fordulójának leletei. 4 Metszetünkben egy hullámvonalas; edénytöredék képviselte, a X— XI. sz.-i települést^, kép). A temető felsőbb rétegeiben XIII., majd XV. sz.-i edénytöredékek kerültek*elő. A temető felső szintjeként a középkori járósziní felett vastag'épületbontási törmelékréteg helyezkedettel. E réteg tetejében 1615-ből való II. Mátyás ezüst dénár feküdt. A törmelékréteg feletLagyagréteg húzódott XIV. sz.-i hagyma alakú kályhaszemekkel, efölött pedig török kori lesározott padlószinten eldőlt, török szemeskályha átégett agyaga zöldmázas kályhaszemekkel. Az in situ összeomlott török kályha ismertetésére később visszatérek. A török pusztulási réteg felett újkori réteg következett. Az úttól Ny-ra levő római település házait tört kőből, mészszegény, sóderes habarccsal falazták. (5. kép) Az épületfalak mellett kaviccsal felszórt szintek kerültek elő. A szintek felett I— II. sz.-i leletanyagban gazdag szemétréteg feküdt, (6—10. kép) felette pedig az épületek elbontásakor keletkezett habarcsos, köves réteg. Tehát az épületeket jóval a település felhagyása után bontották el. A leletanyag tanúsága szerint a település az I. sz. végétől a II. sz. közepéig állhatott fenn 5 . A római kori rétegek feletti vastag feltöltésben, melybe a középkori épületek falait alapozták és amelybe beásták az egyházközség halottainak sírját, a középkori temetőnél korábbi temetkezés nyomait is megtaláltuk. A XIII. sz.-ban épült templom hajójának Ny-i alapfala alatt emberi csontváz-maradványokat figyeltünk meg. (11. kép) Ezeknek a korát leletanyag híján nem tudtuk meghatározni. 6 A középkori templomtorony belsejében feltárt, melléklet nélküli csontvázakat a XIII. sz.-i templom körüli temető halottainak tartjuk. A korábbi templom egyhajós volt, szentélye a sokszög három oldalával záródott és az első periódusban torony nélkül épült. A homlokzatán levő támpillérek egyikét a később hozzáépült torony belsejében tártuk fel. A Ny-i homlokzaton levő támpillérek és az előttük feltárt csontvázak miatt feltételezzük, hogy bejárata a D-i oldalon lehetett. A templom alaprajza szabálytalan. A szentély a hajóhoz viszonyítva eltérő irányt mutat. Ezt a jelenséget sok középkori templomnál megfigyelhetjük, és annak tulajdonítjuk, hogy a templomot előzetes építési tervrajz nélkül, falusi kőművesek építették. Mind ez ideig ugyanis nem bukkantunk nyomára harmadik szentélynek, melynek iránya a hajóval egyező lenne. Kisebbik szentélyünk a XIII. sz.-ban épült: ezt bizonyítja a templom szentélyének fala mellé, a szentély padlója alá elásott és állati hamvakkal megtöltött, XIII. sz.-i, bécsi készítményű korsó, melyet építőáldozatként helyeztek el. 7 Az első templom hajójának megközelítő hosszúsága 23 m, szélessége 10 m, méretével a Mária Magdolna templomhoz hasonlít. Itt azonban a hajóhoz már a XIII. sz-ban is nyújtott, majdnem szerzetesinek nevezhető szentély csatlakozott. Falait apróbb tört kőből, mészben szegény, erősen sóderes habarccsal építették. A fal sárgásfehér színe azokon a helyeken is elüt a későgótikus templom falának fehérebb színétől, ahol a két alapfal egymást keresztezi. (12—13. kép) A XIII. sz.-i templom padlószintje 50 cm-rel a késő középkori padlószint alatt volt. Ami a külső szinteket illeti, a XIV. sz.-i szinthez viszonyítva, a késő középkori szintén 35 cm emelkedést mutat. 8 A korai templomban használt padlótéglák méretét az építőáldozat mellé állított téglák méretéből ismerjük meg: 20,3x20,3X3,5 cm rézsűs oldalfalú, világosvörös színű díszítetlen téglák, melyekből sok töredék került elő az ásatás folyamán. Az építőáldozat mellett talált egyetlen díszített töredék eredeti helyét és korát sajnos meghatározni nem lehetett. Egyetlen töredékes darabját a templom építésének első kapavágásaként elhelyezett áldozati korsó mellé tették 9 , amiből arra következtetünk, hogy korábbi, mint a templom és más épület padlózatát díszíthette. Finom díszítménye arra vall, hogy nem közönséges helyről származhat. Sajnos párját nem ismerjük, sőt nem került eddig elő hasonló technikával készült sem. Szegélyét képező inda és levélsor nem ritka díszítőmotívum és elég nagy időközben előfordul. Nálunk már a XII. sz. közepén megtaláljuk kőfaragványon Pécsett 10 , de külföldön a XI., sőt a X. században is előfordul. Ami a technikáját illeti : mélyített tükörből kiemelkedő díszítmény, legközelebb áll a svájci, St. Urban ciszterci kolostorban XIII. sz. közepén működő téglaműhely stílusához 11 . A díszítő levélsoron belül heraldikus oroszlán látható. A templom homlokzatához a XIV. sz. első felében építették a téglalap alaprajzú tornyot. Erre az építés körülményeiből következtetünk. A torony csatlakozó falánál az alapfal, mely a XIII. sz.-i templom Ny-i falával azonos, vékonyabb, mint a torony szint fölötti fala. Itt tehát a templom Ny-i falát szintig elbontották a torony építésekor. 224 i
