Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Lócsy Erzsébet: Adatok a budai várnegyed XIII. századi beépítéséhez 209-222

36 Lócsy E., BR XIX (1959) 330—333. és kutatási dokumetációja a BTM Vármúzeumban. 37 Nagy E., BR XX (1963) 523. és kutatási dokumentációja a BTM Vármúzeumban. 38 Bertalanné—H. Gyürky, i. m. 345, 347—348. 39 H. Gyürky K., BR XIX (1959) 336—337. és kutatási dokumentációja a BTM Vármúzeumban. 40 Czagány István: A budavári gótika építészeti tipológiája I. BR XX (1963) 88—90. - Feltétlenül eldöntendő lenne, hogy e részletek valóban egykorúak-e, vagy talán a forma későbbi előfordulásával van dolgunk. — Ehhez a kérdéshez kapcsolódna egyéb probléma is. Pl. itt, az Úri u. 34. kapualjában az udvar felé eső, sarokleveles lábazatú, mérműves záradékú, mélyebb szintű ülőfülékkel kapcsolatban úgy tűnik, hogy talán korábban készültek, mint a kapu felé eső szakasz magasabb padszintű, félköríves záradékú ülőfülkék. Ezzel és még néhány ülőfülkesorral kapcsolatban azt sem tartjuk lehetetlennek, hogy a kapualjak udvar felőli szakasza épült fel korábban, és ennek megfelelően az utca eredetileg szélesebb volt, mint amilyen ma, a XIV—

XV. sz-i beépítés szerint. L. ezzel kapcsolatban a későbbiekben az Úri u. 46. sz. telken folytatott kutatás ismertetését. 41 Bertalan V.-né BR XIX (1959) 339—342. és kutatási dokumentációja a BTM Vármúzeumban. 42 Czagány István kutatási dokumentációja, melynek felhasználására vonatkozó szíves engedélyét ezúton is köszönöm. 43 Nagy E., BR XIX (1959) 349—354. és kutatási dokumentációja a BTM Vármúzeumban. 44 Gerő Gy., BR XX (1963) 547. és kutatási dokumentációja a BTM Vármúzeumban. 45 Lócsy E., BR XIX (1959) 342—349. és kutatási dokumentációja a BTM Vármúzeumban. 46 Nagy E., BR XXI (1964) 304. és kutatási dokumentációja a BTM Vármúzeumban. 47 Gerevich L., i, m. 48 Az Úri u. 41. és 45. sz. házak között 80—90 cm mélységben. Bertalan V.-né, BR XXI (1964) 314. 49 Lócsy E., BR XX (1963) 523—524. és kutatási dokumentációja a BTM Vármúzeumban. 00 Lócsy E., BR XIX (1959) 357—362. és kutatási dokumentációja a BTM Vármúzeumban. 51 Lócsy E., BR XIX (1959) 362—363. és kutatási dokumentációja a BTM Vármúzeumban. 52 Bertalanné—H. Gyürky, i. m. 345. és Bertalanné kutatási dokumentációja a BTM Vármúzeumban. 53 Bertalan V-né, BR XXI (1964) 314. és Bertalanné—H. Gyürky, i. m. 347. 84 Kisméretű kövekből épültek, erősen kavicsos habarcscsal. Pl. a Vörös sün ház Fortuna u.-i homlokzata, a Fortuna közben szint alatt feltárt falak, az Úri u. 36., 38. sz. kapualjakban előkerült falmaradványok, — vagy akár a palotában feltárt, oklevelekkel is datált Kelenföldi kapu maradványa. L. Gerevich László : A budai vár feltárása. Bp. 1966. 249—251. 273. Fentiek alapján lehetőség kínálkozik arra, hogy a falazás módjainak tanulmányozása nyomán datáljunk egyes épületrészeket, pl. a Fortuna u. 18. néhány fala. — Az Úri u. 41. északi tűzfalának hasított kövekből sorosan rakott földszinti fala lehetővé teszi azt, hogy az Úri u. 19, déli homlokzati falát is mint korai építményt tartsuk nyilván. 55 Hogy a város területén a tatárjárás előtt is folyhatott valamelyes építőtevékenység, azt valószínűsítik a korábbi kutatások. Gerevich L. : Gótikus házak Budán. BR XV (1950) 133—134. — Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok. Tanulmányok Budapest Múltjából XIV. (1961) 78—80. 56 Bár ëz sem bizonyos, mivel a falak mentét soha nem áshattuk végig, hanem csak a kutatóárkokban mutatkozó rövid szakaszokat ismerjük, így az is elképzelhető, hogy a csór bák kiegyengetése is csak javításra utal. 57 Ezek viszont nemcsak a korai beépítésre vonatkozó adatainkat gazdagítják, de úgy tűnik, hogy némi revízióra szorulnak az árkádos udvarokkal kapcsolatos nézeteink is. Nevezetesen az, hogy a budai árkádos udvartípus létrejöttét eddig a XIV—

XV. sz.-i Zsigmond-kori protoreneszánsz építőművészet körébe utaltuk. Ezzel szemben a Hess András tér 4., Úri u. 6. és 38. sz. házakban feltárt árkád, illetve árkádpillér-maradványok, valamint az Űri u. 40-ben feltárt boltozatmaradvány helyzete igencsak amellett szól, hogy ezek az árkádmaradványok a XIV. sz. első felében még fennálló korai beépítés tartozékai voltak és a később végrehajtott szintemelések következtében megszűntek. Igen érdekes ebben a relációban az Úri u. 28-ban feltárt, Gerő Győző által a XIV. sz.-ra datált árkádmaradvány is, mely a magasabb szinthez igazodott már, de a XV. sz.-ban elfalazták. 58 Talán részben ezzel hozható összefüggésbe a korai árkádok megszüntetése, illetve beépítése is (1. a fenti jegyzetet), hiszen az udvarok árkádos folyosói igen alkalmasak voltak a földszinti lakóterek növelésére. Erre vonatkozóan vég nélkül sorolhatnánk az újkori példákat is. 59 Hogy a késő középkori útburkolatnak alig maradt nyoma •— legfeljebb egy-két helyen a házak tövében —, az éppen annak tulajdonítható, hogy a maival csaknem egy szintben húzódhatott. Tehát az útburkolatok javítása, megújítása a barokktól napjainkig teljesen megsemmisítette. A XIII. sz.-ban keletkezett, de még a XIV. sz.-ban is használt utcakövezet — aránylag rövid használatán kívül — csak a föléje került jelentős feltöltésnek köszönheti fennmaradását. 60 Régi falmaradványok alapfalként való felhasználása, felmenő falak beépítése, az Úri u. 38.-ban és a Szentháromság u. 5.-ben a mélyebb szinthez igazodó, alacsony emeletek magasítása stb. 221