Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Lócsy Erzsébet: Adatok a budai várnegyed XIII. századi beépítéséhez 209-222

cm-rel mélyebben, mint a fennálló középkori maradványokhoz tartozó udvárkövezet. Az ajtókeret egy 67—74 cm vas­tag, É—D-i irányú fal tartozéka. A küszöb keleti oldalán — az egykori helyiségben —• ma az udvar alatt, fapadlóra utaló nyomok mutatkoztak. Az épület Balta közre tekintő homlokzata előtt nyitott kutatóárkokban két helyen nem sokkal a szikla felett elhelyezke­dő tört köves útmaradványt tártunk fel, melynek szintje azonosnak mondható az udvar alatt talált küszöbszinttel (küszöb 167,65, útkövezet 167,52—56). A Balta köz keleti végén nyitott kutatóárokban nemcsak a köves szintet tárhattuk fel, hanem egy ehhez igazodó, még a középkorban elfalazott 90 cm széles nyílást is, az épület falában. 36 A ház korai eredeté­nek tisztázásához elengedhetetlenül fontos lenne a pincekutatás, annál is inkább, mert a pince több építési periódus nyomait viseli és olyan szakasza is van, amelyben a hasított kövekből épített boltozat határozottan korai eredetre utal. Az Űri utca 30. szám (foghíjas telek) kutatását Nagy Emese végezte 1959-ben. A telek déli harmadán feltárta a középkori utca nyomait, későközépkori csatornák maradványaival. „A csatornát fedő útszint alatt három korábbi, szintgyanús réteg került elő... Magának a csatornának az alja is az egyik (felülről számított harmadik) kemény szinten nyugszik" 37 Útkutatás az Úri utca és a Szentháromság utca sarkán. Az Úri utca 23. sz. ház előtt az úttesten 1961-ben Bertalan Vilmosné kutatott. A járdafelszíntől 84 cm-re mutatko­zott a tört köves, kavicsos út, alatta 1 /2 m-re a szikla. 38 Az Úri utca 34. és 36. sz. házak kapualjainak tanulmányozása újabb közös problémát vet fel. Mindkét kapualjban középtájon változnak az ülőfülkék: a 34. sz.-ban a keleti szakasz mindkét oldalán félkörívesek, az udvar felőli szakaszban mindkét oldalon mérműves záradékúak. A 36. sz.-ban a váltás vonala azonos, de a fülkék a szembenlevő oldalakon sem egyformák). Ez nem egyedülálló jelenség, de itt mégis külön említést érdemel, mert úgy tűnik, hogy a változás a kapualj egykori szintviszonyaival függ össze, és olyan, mintha az udvar felé eső szakaszok mélyebb szinthez igazodtak volna. Ugyanis a kapu felőli fülkék padszintje magasabban húzódik, mint a nyugati ülőfülkéké. A differencia a 34-ben 26, a 36-ban 36 cm. Ez azért feltűnő, mert az ülőfülkék — mondhatnánk — Várnegyed-szerte a kapualjak hosszában nagy­jából egyvonalban húzódnak. (Kivételként említhetjük még a szomszédos 38. sz. ház kapualját is, ahol a kapu melletti kettős ülőfülke és a Ny felé következő fülkepár padszintje között 24 cm a differencia, de ezt ugyancsak korábbi épület­maradványok indokolják.) Gyakran előfordul ugyan, hogy a kapu, illetve az udvar felőli ülőfülkék között mutatkozik 10—25 cm-es differencia az egykori szint udvar felé lejtésének megfelelően, de ezek a szintkülönbségek a 12—15 m-es kapualjakban menetelesen jelentkeznek olyannyira, hogy szabad szemmel nem is észlelhetők. Ugyanakkor az Uri utca 34.-ben és 36.-ban a 26, illetve 36 cm-es szintkülönbség ugrásszerűen mutatkozik, éppen az ülőfülkék már említett váltás­vonalában. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy e két — a tipikustól eltérő — kapualjjal részletesebben foglalkozzunk. Űri utca 34. A kapualj 1957. évi építéstörténeti kutatását H. Gyürky Katalin végezte. Legfőbb eredménye, hogy feltárta az egyik mérműves ülőfülke lábazatát. 39 A lábazat sarokmegoldása a ciszterci korai gótikára jellemző sarok­levelet idézi, és ez felveti az ülőfülke, illetve a hasonló lábazati megoldással rendelkező ülőfülkék korai datálásának lehetőségét. 40 Űri utca 36. A kapualj kutatását 1957-ben Bertalan Vilmosné végezte. 41 Mivel nemcsak falkutatásra szorítkozott, hanem a kapualj területén hét kutatóárkot is nyitott, eredményei segítségével ez az épület is beilleszthető azok sorába, melyekben a fennállónál — itt a XIV. sz. második felénél — korábbi építkezéssel számolhatunk. Ezért tartjuk szüksé­gesnek, hogy az ásatás eredményeit részletesen ismertessük, hiszen a kutatásról megjelent beszámoló — a kutatás céljá­nak megfelelően — a régészeti feltárásról csak szűkszavú említést tartalmaz. Mivel a kutatások során feltárt és felmért részleteket a kapualj akkori szintjéhez viszonyították, és azóta a helyre­állítás során a kapualj burkolatát megváltoztatták, mi fix pontként a mindkét oldali ülőfülkék keleti szakaszának ülő­padszintjét (167,98) használjuk és ehhez viszonyítjuk a különféle mélységi adatokat. A kapualj északi oldalán, a kettős ülőfülkepár keleti vége alatt nyitott kutatóárokban, 64 cm mélységben égett réteg jelentkezett. Ez feltehetően az ülőfülkékhez tartozott járószintet jelöli (azonos a barokk szinttel is). Az alatta húzódó fal apró kövekből, szabálytalanul rakott. 85 cm mélyen (az ülőpadhoz viszonyítva) vízszintesen rakott kőtömböket találtak, melyek alatt 1,20—1,26 m mélyen lejárt talaj jelentkezett. Ettől nyugatra, a középkori ajtó helyére rakott barokk ajtó­keret előtt nyitott árokban 76 cm-re mutatkozott az égéscsík, felette a falon középkori vakolatmaradvány, amely egy­értelműen amellett szól, hogy már az előző árokban is konstatált égésréteg valóban a középkori szinten helyezkedett el. Itt— mint említettük — a barokk küszöb még a középkori szinthez igazodott. A küszöb alatt nem sokkal — 100 cm, a felmenő falaktól elütő jellegű — amazoknál sűrűbben rakott — erősen habarcsos fal húzódik (1. az előzőkben a Fortuna közzel kapcsolatban mondottakat), majd 1,28 m-re apró köves, égett szint következik. Teljesen azonos a helyzet a szem­közti oldalon is, tehát a kapualj déli oldalának keleti szakaszán. A kapu közelében az elfalazott barokk ajtó előtt folyta­tott kutatás során, a küszöbszint, illetve a feltehető középkori szint 62 cm mélységben került elő. A felmenő faltól elütő jellegű falrakás 93 cm-en jelentkezett, az északi oldalon is konstatált apró köves, égett szint pedig azzal azonos mélységben, 1,26 m mélyen. A hevederpillér alatt nyitott árokban 96 cm-en, nemcsak elütő jellegű falrakás, hanem eltérő falsík is mutatkozott. Az 1,40 m hosszú kutatóárok K-i végén 7 cm-es a felmenő falhoz viszonyított előreugrás, míg az árok nyugati végén már 17,5 cm a padka szélessége. Ezen a falcsonkon feltűnően vastag habarcsönteten áll a felmenő fal (1. a későbbiekben az Úri u. 38. kapualját). A tört köves, égésnyomokkal színezett járószint ebben az árokban is 1,26 m-en jelentkezett (3. kép). A kapualj ülőfülkéinek, illetve padszintjeinek választóvonala a hevederrel egyvonalban húzódik. A hevedertől nyugatra elhelyezkedő ülőfülkék padja mindkét oldalon 36 cm-rel mélyebben helyezkedik el, mint a keleti szakaszban

Next

/
Thumbnails
Contents