Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Lócsy Erzsébet: Adatok a budai várnegyed XIII. századi beépítéséhez 209-222

LÓCSYERZSÉBET ADATOK A BUDAI VÁRNEGYED XIII. SZÁZADI BEÉPÍTÉSÉHEZ Ha a budai Várnegyed gótikus házait szemléljük, megállapíthatjuk, hogy a fennálló épületek—faragott részleteik alapján — a város XIV—

XV, sz.-i beépítésének emlékei. így a^város építéstörténetének legkevésbé ismert korszaka éppen az alapítás évszázada: a XIII. század. A nagy egyházi objektumokon, illetve azok maradványain kívül a város területén egyetlen —datáló műformákat is őrző — ház .maradt fenn ebből az időből, a Hess András tér 3. sz. ún. Vörös sün ház, és egyetlen jelentős épületmaradványt ismerünk, az Úri utca 41. északi tűzfalát. Komoly lépést jelentett a korszak felderítésében az 1961-ben Bertalan Vilmosné és H. Gyürky Katalin által végzett útkutatás, melynek során ajVárnegyedjazámos helyén sikerült meghatározniuk a XIII. sz.-ra datálható útmaradványokat.

1 De az általuk végzett feltárás leletmentő jellegéből következett, hogy a teljességet meg sem közelíthette, így nem kaphattunk adatokat az utak szélességére, illetve az épületekhez való viszonyukra. A következőkben megkíséreljük, hogy az eddig is számon tartott, de még inkább az eddig kevés figyelemre méltatott leletek alapján összegezzük azt, amit a Várnegyed korai beépítéséről tudunk. Egyetlen pillanatig sem gondolhatunk arra, hogy a XIII. sz.-i polgári építészet emlékeinek ritkasága miatt kétségbe vonjuk a XIII. sz. második felében kétségkívül létező városias települést.

2 Munkánk során az eddig feltárt olyan épületrészleteket és szintmaradványokat vesszük számba, melyeknek eddig nem tulajdonítottunk különösebb jelentőséget, illetve, mivel kapcsolatuk a fennálló középkori eredetű épületekkel nem szerves, kísérlet sem történt megoldásukra. Ezek szinte kivétel nélkül mélyen a mai szintek alatt helyezkednek el. Természetesen gondolunk arra is, hogy a korai beépítés számos felmenő maradványát is hasznosíthatták a későbbi építkezések során, de mivel ezeket a legtöbb esetben a fennálló .— számtalanszor javított, átépített — falak rejtik, csakis olyan részletekbe menő kutatások során lennének felderíthetők, melyekre eddig sem volt és a továbbiakban még kevésbé lesz lehetőségünk. Megfigyeléseink természetesen az Úri utcában, illetve a Hess András téren és környékén sűrűsödnek, hiszen mindkét terület korai beépítése egészen bizonyos. Az Úri utcában végzett útkutatás szinte véges-végig kimutatta a XIII. sz.-i kövezett út nyomait, a Hess András tér korai beépítésének igazoló objektumai a domonkos kolostortemplom és a Vörös sün ház. Az általunk összegyűjtött adatok a későbbiek során gyarapodnak majd az újabb, de ez ideig publikálatlan kutatások eredményeivel, valamint azokkal, melyek figyelmünket elkerülték. Ahol lehetőség kínálkozik, ott az ismertetett szint- és épületrészleteket összevetjük az útkutatás eredményeivel. Elöljáróban azt is meg kell jegyeznünk, hogy a nagyobb igényű rekonstrukció alapvető feltételei hiányoznak; elsősorban, hogy a Várnegyed pincéinek sem feltárása, de még felmérése sem történt meg ez ideig. Úgyszintén nem rendelkezünk megbízható szintvonalas térképpel, holott a geológiai felépítés, azaz a sziklaszintek általános ismerete ilyen jellegű munkánál elengedhetetlenül fontos lenne. Meg kell említenem azt az igen sajnálatos hiányosságot is, hogy e műemléki városrész részletes — tehát a kapualjakra és udvarokra is kiterjedő — szintezése sem történt meg idejében, azaz a kutatások megindulása előtt. A Budapesti Történeti Múzeum 1965—66-ban elvégeztette ezt az alapvetően fontos munkát, ennek eredményeképpen a ma is látható középkori építészeti részletek egymáshoz való viszonyítása könnyűszerrel megtörténhet, de ennek birtokában is állandó nehézségekkel küzdünk, ha a korábban folyt ásatások eredményeit kívánjuk hasznosítani, mert az egykori felmérések „fix pontjai", úttestek, járdák, udvarszintek, küszöbök, stb. sok esetben már nem azonosíthatók. Tehát a mostani, az országos hálózatba bekötött szintezés a már vissza14 209