Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 2. közlemény 161-207

Oromrózsák. A budai anyagban kétfajta megoldású töredéket találtunk. Egyiknél a levelek húsosán mintázottak, ez kékeszöld mázzal van bevonva; a másik fajta szürke redukált égetésű cserép, rajzosabb, aprólékosan kidolgozott. Utóbbinak szártöredéke is látható volt, közepén fúrt lyukkal. Mindkettőnek csak alulnézetük díszített, rekonstruált méretük 8X8 cm-es négyzet (161. kép). A típusok összefüggését, a lovagalakos kályha műhelyéhez tartozását ez esetben is számos egyezés, valamint technikai megfigyelés tanúsítja. Az alkalmazott ólommáz ezeknél is a korábbiakkal azonos fűzöld, kékeszöld, olívzöld árnyalatokat mutatja. A keretelő levélminta az 1,11,13. típusnál, valamint kisebb méretben a2/c, 16,17. és 18. típusnál ugyanannak a faragó mesternek kezére mutat. A 13, 16—17. típus virágdísze egyes részleteiben teljesen megegyezik, sőt feltételezhető, hogy a 17. típust a műhely később hozta létre a 16.-nak eredeti pozitív mintájával a szükségletként felmerülő új csempeforma megoldására. Elárulja ezt ugyanis az a szabálytalanság, hogy a háromszög kompozíció alsó kereteként még az eredeti négyzetes keretelés maradványa látható (152. kép). Ha a negatív számára e célból készített pozitívot faragtak volna, egyszerűbb lett volna mindjárt háromszögű keretelést készíteni. A 15., 21—22—23. típus mérmüvei ugyanúgy a késő-gótikus építészet közvetlen hatását, az eredeti szerkesztési elvek ismeretét árulják el, mint ahogy már 3—7., és 10. típusnál is tapasztalhattuk. Itt is jellemző az első-másod-harmadrendű mérművek háromféle keresztmetszetű alkalmazása eltérő profillal, csökkenő értékkel; a négykarély, kör és a halhólyag motívumának egyenrangú szerepeltetése. Feldolgozásom I. részében az 1—9. típusok alkalmazásával készítettem el a műhely egyik kályhájának elméleti rekonstrukcióját. A most bemutatott típusokból három fajta szintén e kályhához tartozhatott. A 13. típus az alsó állatalakos sor kétfajta sarokcsempéje (töredékek alapján ezt már az első rekonstrukciónál is felhasználtuk, de hibás mérettel). A 14/a—b. típus pillére és fiáléja a felső oromsor csempéi között foglalhatott helyet. Miután az oromcsempék csak 19 cm szélesek, az alattuk levő 20,5—21 cm széles csempék által adódó alaprajzot nem töltik ki. Első rekonstrukciónkon azért felfelé lépcsőzetes keskenyítésekkel számoltunk, ami középkori kályhák esetében 153—154. kép. A 16. típus rozettás csempéjének mázas és mázatlan példányai. Buda, palota Glasierte und unglasierte Exemplare des Typus 16. Buda, Schloss 12* 179