Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Kőfaragás és szobrászat Aquincumban 103-160

67. kép. Áldozó szolgafiú ^domborműve az óbudai Adonis- 68. kép. Áldozó szolgalány alakja az óbudai Adonis-oltárról T. ,. f ,, • , oltárról Relief d'une servante immolatrice, sur l'autel d'Adonis Relief d'un jeune domestique îmmolateur, sur l'autel d'Ado- à Óbuda ' nis, à Óbuda oltárkő,

146 amelynek kétoldalán a nagysándori ideálok után törekvő császárnak különösen kedves istenpár, Hercules és Dionysos alakjait faragták ki. Valószínűleg ugyanez a két istenalak díszítette a szemlőhelyi töredékes oltár

147 oldalait. Az egyik legdíszesebb aquincumi oltáron, melyet az aquincumi colonia császártól kirendelt felügyelője, Aur. Audentius emelt Nemesisnek, leánya megmenekülése alkalmából,

148 az egyik oldalon Nemesis-Fortuna, a másikon meghatározatlan női alak domborművét kapjuk. Adonisnak, a byblosi ifjú istennek ajánlott III. sz.-i oltárkövön

149 szűk nyakú kancsót (urceus) és nyeles serpenyőt (patera) tartó szolgafiú, valamint tálban ételt vivő hosszú hajú, rövid ruhás szolgalány alakjai láthatók (67—68. kép). A kancsó és a nyeles serpenyő, mint az áldozatbemutatásra utaló edények, külön is gyakran előfordulnak az aquincumi oltárakon. Az egyik legszebb ilyen együttest az Elagabal kori háromrészes oltár oldalán találjuk meg.

150 A legtöbb aquincumi oltár oldalai azonban simák, nélkülözik a díszítést, legfeljebb az oromzaton, a párnatagok vagy akroterionok között találunk szerényebb ornamentikát vagy jelképes díszt. Itt említhetjük az egyik igen finom kidolgozású oltárkövet, amelyet Mercuriusnak ajánlottak.

151 Ezt a darabot Baei Fronto sírkövének műhelyéből származtatjuk. A II. sz. végén és a III. sz. első harmadában gyakori a párkány ékvéséses levélsorral díszítése. Ilyen oltárok készültek pl. a Malomdülőbe lokalizálható polgárvárosi műhelyben,

152 amely úgy látszik a II. sz. végén épült szentélyek számára dolgozott. M. Ant. Victorinus mithraeumának ékvéséses levélsorral díszített oltárai ugyancsak ennek a műhelynek a köréből származnak.

153 A Marcus-féle háborúk utáni időben jelennek meg nagyobb számban az oltárszerű talapzatok, ahol az oromzat fedőlapjába mélyített tányér helyett sima felületet, vagy csaplyukak helyét találjuk. Istenszobrokat állítottak ezekre vagy közvetlenül vagy hengeres oszlop közbeiktatásával. Egy ilyen kisebb oszloptöredéket, illetve oszlopfejezetet a 220. évből tartunk számon.

154 Alig valamivel idősebb ennél a Szépvölgyi úti helytartói villa területéről származó Iuppiter-oszlop, amely pannóniai talajon első ízben hívta fel a figyelmet ennek az emlékcsoportnak fontosságára.

155