Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Kőfaragás és szobrászat Aquincumban 103-160

56. kép. Kliné-szarkofág töredéke a polgárváros anyagából Fragment du sarcophage en forme de kliné, de la collection de la ville civique ben erősebben módosult a III. századi szarkofág­temetkezés társadalmi háttere. Most is a katonák, főként a tisztek, tisztesek és családtagjaik vezetnek; mellettük azonban a városi tanácstagok, orvos, jog­tudós, gazdag libertus s mindezek hozzátartozói, egyszóval a katonai és polgári vezető réteghez tar­tozók azok, akik Aquincumban a III. sz. első felé­ben a hamvasztásos rítussal együttjáró sírkőállítás­ról áttértek a kőládasíros korhasztásos temetkezés­re. A feliratos emlékanyag alapján százalékosan is kimutatható, hogy a keleti tartományokból, ahol a kőládasíros csontvázas temetkezésnek nagyon régi hagyományai éltek, a Marcus-háborúk után bete­lepült balkáni, görög, kisázsiai, szíriai elemek ná­lunk is aránylag nagy számban temetkeztek kőko­porsókban, míg a helybéli lakosságnak csak a ve­zető rétege tért át az új gyakorlatra. 130 Ennek nem­csak gazdasági, hanem a konzervatív vallásos hie­delmek világában gyökerező rugói is voltak. A gö­rög-orientális elemek a már korábban meghonoso­dott szarkofágtemetkezés III. századi elterjesztésé­ben játszottak jelentősebb szerepet Aquincumban. 131 Az aquincumi kőfaragó műhelyek, vagy az in­nen elvándorolt kőfaragók készítették az Intercisá­ban nagyobb számban, a Duna-könyöktől délre fek­57. kép. Pelta dísszel kereteit szarkofágtöredék Fragment d'un sarcophage, encadré d'ornaments peltes

Next

/
Thumbnails
Contents