Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Kőfaragás és szobrászat Aquincumban 103-160

Theseus-domborművet (54. kép), amelynek talap­zatán a virunumi alapításúval összefüggő, de ké­sőbbi műhely kőfaragó jegyei, ácsfejsze (ascia) és körző jelennek meg. 121 . Témája miatt itt említjük meg az egyik polgár­városi műhelyben készült és ugyancsak sírépítmény­hez tartozó domborműves kőlapot, 122 amely a fia holttestét Achilleustól kikérő Priamos jelenetét áb­rázolja (55. kép). A kőfaragó szerintünk olyan min­taképet másolt, amely nem az Ilias híres utolsó fe­jezetének előadásán alapult, hanem az ókorban szé­les körben elterjedt Diktys regényben és Malalasnál olvasható változatot dolgozta fel. 123 A térdeplő Pria­mos mögötti női alakban így Achilleus későbbi ked­vesét, Polyxenát látjuk, a tábla hiányzó bal oldali részén pedig Priamos ajándékokkal megrakott ko­csija vagy ehhez hasonló jelenet állhatott. E nagy­méretű dombormű az Aranyhegyi árokmenti temető egyik sírépítményéhez tartozott. Visszatérve a kőkoporsókhoz az aquincumi szarkofágok korai, II. századi csoportjában a bal­káni-kisázsiai területek közvetlen ösztönzése alig ve­hető észre. Az említett területről Felső-Itália köz­vetítésével, az ottani műhelyektől már átalakítva, leegyszerűsítve kerültek hozzánk a korai sírláda formák és ezek domborművű díszítése. Az áttelepült virunumi műhelyrészlegtől újjáalkotott mitológiai jelenetes szarkofágok mellett a korai aquincumi szarkofágok legérdekesebb darabja, Pia Celerina girlanddíszes kőládája sem egyenesen Keletről ho­zott mintaképek után készült, mint korábban gon­dolták, hanem készítője a kisázsiai girlandos szarko­fágok Itáliában meghonosodott változatát vette át, alaposan átalakítva a helyi gondolatvilágnak és íz­lésnek megfelelően. 124 A Hades-kapu ábrázolás elem­zése a használt mintaképek eredetét is eldönti. 125 Első ízben csak a II. sz. vége felé jelenik meg olyan kőemlék, amelynek közvetlen keleti, balkáni, kis­ázsiai kapcsolatához semmi kétség sem férhet. A pol­gárváros déli temetőjéből származó klinészarkofág ez (56. kép), 126 amelynél az anyagán kívül egy olyan részlet, mint a kerevet kőmatraca alatt felirattal el­látott hosszú keskeny tagozat megléte is elárulja, hogy nem az itáliai-nyugati másolatok, hanem az eredeti kisázsiai klinészarkofágok egyik helyben át­faragott példánya jutott ránk. E klinészarkofágnak azonban nincs meg a folytatása a III. századi aquin­cumi kőládasírok csoportjában, amely a helyi sírkő­plasztikánál erőteljesebben elzárkózott a kereveten nyugvó halott görög-kisázsiai ábrázolásmódjá­tól. 127 A III. századi aquincumi szarkofágok már sem 50. kép. A 164. évi nádorkerti oltár Mars alakja Figure du dieu Mars de l'autel de Nádorkert, de l'an 164 51. kép. Mészkőszarkofág töredéke Óbudáról Fragment d'un sarcophage de calcaire, trouvée à Óbuda

Next

/
Thumbnails
Contents