Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Kőfaragás és szobrászat Aquincumban 103-160

Theseus-domborművet (54. kép), amelynek talapzatán a virunumi alapításúval összefüggő, de későbbi műhely kőfaragó jegyei, ácsfejsze (ascia) és körző jelennek meg.

121 . Témája miatt itt említjük meg az egyik polgárvárosi műhelyben készült és ugyancsak sírépítményhez tartozó domborműves kőlapot,

122 amely a fia holttestét Achilleustól kikérő Priamos jelenetét ábrázolja (55. kép). A kőfaragó szerintünk olyan mintaképet másolt, amely nem az Ilias híres utolsó fejezetének előadásán alapult, hanem az ókorban széles körben elterjedt Diktys regényben és Malalasnál olvasható változatot dolgozta fel.

123 A térdeplő Priamos mögötti női alakban így Achilleus későbbi kedvesét, Polyxenát látjuk, a tábla hiányzó bal oldali részén pedig Priamos ajándékokkal megrakott kocsija vagy ehhez hasonló jelenet állhatott. E nagyméretű dombormű az Aranyhegyi árokmenti temető egyik sírépítményéhez tartozott. Visszatérve a kőkoporsókhoz az aquincumi szarkofágok korai, II. századi csoportjában a balkáni-kisázsiai területek közvetlen ösztönzése alig vehető észre. Az említett területről Felső-Itália közvetítésével, az ottani műhelyektől már átalakítva, leegyszerűsítve kerültek hozzánk a korai sírláda formák és ezek domborművű díszítése. Az áttelepült virunumi műhelyrészlegtől újjáalkotott mitológiai jelenetes szarkofágok mellett a korai aquincumi szarkofágok legérdekesebb darabja, Pia Celerina girlanddíszes kőládája sem egyenesen Keletről hozott mintaképek után készült, mint korábban gondolták, hanem készítője a kisázsiai girlandos szarkofágok Itáliában meghonosodott változatát vette át, alaposan átalakítva a helyi gondolatvilágnak és ízlésnek megfelelően.

124 A Hades-kapu ábrázolás elemzése a használt mintaképek eredetét is eldönti.

125 Első ízben csak a II. sz. vége felé jelenik meg olyan kőemlék, amelynek közvetlen keleti, balkáni, kisázsiai kapcsolatához semmi kétség sem férhet. A polgárváros déli temetőjéből származó klinészarkofág ez (56. kép),

126 amelynél az anyagán kívül egy olyan részlet, mint a kerevet kőmatraca alatt felirattal ellátott hosszú keskeny tagozat megléte is elárulja, hogy nem az itáliai-nyugati másolatok, hanem az eredeti kisázsiai klinészarkofágok egyik helyben átfaragott példánya jutott ránk. E klinészarkofágnak azonban nincs meg a folytatása a III. századi aquincumi kőládasírok csoportjában, amely a helyi sírkőplasztikánál erőteljesebben elzárkózott a kereveten nyugvó halott görög-kisázsiai ábrázolásmódjától.

127 A III. századi aquincumi szarkofágok már sem 50. kép. A 164. évi nádorkerti oltár Mars alakja Figure du dieu Mars de l'autel de Nádorkert, de l'an 164 51. kép. Mészkőszarkofág töredéke Óbudáról Fragment d'un sarcophage de calcaire, trouvée à Óbuda