Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Kőfaragás és szobrászat Aquincumban 103-160

23. kép. Aur. Bitus-t, a legio elhunyt kürtösét és fiát ábrázoló 24. kép. P. Ael. Lucus, a legio II adi. yeteranusának sírköve sírkő Óbudáról Óbudáról Pierre tombale représentant Aur. Bitus, clairon décédé de Pierre tombale de P. Ael. Lucus, vétéran de la légion II la légion et son fils, trouvée à Óbuda adi., trouvée à Óbuda jenek tartjuk, amelynek Hadrianus uralkodásának évtizedei után egyelőre nincs folytatása az aquincumi sírkőplasztikában. E körben vagy száz évvel később, közvetlen előzmények nélkül, revivalszerűen tűnik fel újból ez az akkor már archaikusnak számító képtípus, ugyancsak egy tényleges szolgálatban elhunyt katona, Aurelius Bitus ezredkürtös (cornicen) és fia nagyméretű sírtábláján (23. kép.)

60 A Mestrius-és a Bitus-sztélék megalkotása közötti időben, az Antoninusok korában, az álló alak új típusa kapott helyet az aquincumi sírkőplasztikában. P. Aerius Lucus veteranusnak a század középső évtizedeire keltezhető sírkövén (24. kép)

61 az immár hagyományossá vált Medusa-fejes oromzat alatt, féloszlopokkal kereteit mezőben, szorosan zárt kontraposztos álló tartásban látjuk a tógába öltözött elhunyt alakját, amint jobbjával a széles ívben lehulló felső ruha szegélyét fogja. A fellazított, könnyed tartásban ábrázolt elhunyt domborműve a kora császárkori itáliai sírszobrokon keresztül a görög művészet késő eklektikus — kora hellenisztikus szakaszába vezet, azi. e. IV—III. századokba, amikor megalkották ezt a szobrászati típust. Az aedicula-ban álló Lucus alakja még tisztán idézi a rokon fogalmazású császárkori sírszobrokat, melyek egyik közismert aquincumi példája, az ún. fogás szobor (79. kép) e típus fiatalabb változatát képviseli. A sírplasztika és a reliefművészet között elmosódottabb a kapcsolat a gázgyári Duna117